Vadas Ferenc emlékezete - WMMM Füzetek 1. (Szekszárd, 2015)

Glósz Jószef: KOR- ÉS PÁLYAKÉP

GLŐSZ József KOR- ÉS PÁLYAKÉP 9

A népi kollégium több volt, mint bentlakásos intézmény. A népi írók által még az 1930-as években ihletett mozgalom elsősorban a szegényparaszti sorban élő fiataloknak kívánt esélyt nyújtani, annak a szellemiségnek a jegyében, amely nem az úri középosztályban, hanem a parasztságban látta a nemzetmegtartó erőt. A koalíciós időkben a Nemzeti Parasztpárt által képviselt nézeteket és az intézményrendszert a mindenható Kommunista Párt átmenetileg tolerálta, de a „proletariátus vezető szerepét” zászlajára író mozgalom a teljes hatalomátvétel után már nem tűrhette. Az ifjú Aszmann Ferenchez a sors eddig kegyes volt: apja túl idős, ő maga pedig túl fiatal volt ahhoz, hogy harcolnia kelljen a világháborúban, elég fiatal, hogy még részese és haszonélvezője lehessen a nagy társadalmi átrendeződésnek, elég korán ahhoz, hogy ne a Rákosi-éra nyomasztó világa formálja szellemiségét és értékrendjét. A kollégium könyvtára új világot tárt a tudásra szomjas, a világot érteni akaró fiatalember elé. A népi írók irodalmi, szociográfiai munkái egy életre meghatározták gondolkodását, értékrendjét.

Közülük is a legnagyobb hatást Illyés Gyula gyakorolta rá, nem sejtvén, hogy pályája később keresztezni fogja a csodált íróét.

1950-ben kitűnő eredménnyel érettségizett, majd felvételt nyert a Pécsi Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakára. A képzési idő a szokásos fele, mindössze két év volt; a káderpolitika felülírta a szakmai minőség szempontját. Az immár diplomás fiatalember maga is tisztában volt tanári oklevele valódi értékével, s nem kért az osztálypolitika kínálta előnyökből. Munka mellett, családot alapítva, levelező tagozaton elvégezte az ELTE történelem-magyar szakát, majd röviddel később ugyanott nyelvészetből doktorált.

4. Portré, 1954