K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2014. november - Ismeretlen festő: Bezerédj Amália portréja (Lovas Csilla)
A HÓNAP MŰTÁRGYA Képzőművészeti gyűjtemény, leltári szám: 2012.209.1. Méret: 65x50 cm Technika: vászon, olaj, jelzés nélkül Bezerédj Amália költő, a reformkor pedagógiai írója, az első magyar gyermekkönyv szerzője. Bezerédj Amáliáról három arcképet ismerünk. Jól ismert az 1838-ban készült litográfia, melyen Amália három-négyéves kislányával, Flórikával látható. A Bezerédj család portrégalériájába tartozik az a festmény, mely a törékeny, fátyolos tekintetű fiatalasszonyt ábrázolja, és férje, Bezerédj István arcképének párjaként készült. A képek a házaspár kora és viselete alapján az 1830-as évek legelejét, Bezerédj István országgyűlési képviselői működésének kezdetét idézik, a címeres nevek ráfestése feltehetően későbbi. Amália szembenéző portréján szomorkás tekintetű, bájos, finom vonásokkal ábrázolt arca körül haja csigákba rendezett. Nagy csipkeszegélyű pelerin takarja buggyos ujjú ruháját. A nagy gallér előtt rózsaszínű nagy masni. A háttérben távoli hegyvonulat látható, felette rózsaszín felhős ég, mely a kép tetején szürkébe vált. Jobbra fent felirat: Bezerédi Bezerédj Amália. Az arckép - a ruha jellegzetes, elöl csúcsosan lenyúló csipkeszegélyű, masnis pelerinje alapján - 1830-1833 körül készülhetett. Bezerédj Amália legismertebb, leggyakrabban közölt 1839-es litografált arcképe e portré alapján készült. Bezerédj Amália 1804. április 15-én született a Vas vármegyei Szentivánfán. Édesapja a Vámos családi ágból származó Bezerédj György, édesanyja Szegedy Antónia, aki testvére volt Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor költő hitvesének és múzsájának. Amália az elsőszülöttnek járó nevelésben részesül, apja a klasszikus műveltséget sajátíttatja el vele. Angolul, franciául, németül és latinul tanul. 1816-ban Veszprémbe költözött a család. Amália édesapjánál„patvarizált" (folytatta joggyakorlatot) a szerdahelyi Bezerédj-ágból származó Bezerédj István, aki a nagyon tehetséges fiatal lányt rajzolni és festeni tanította. Barátság, majd szerelem szövődik közöttük. Amália fiatal kora miatt még várniuk kellett a házassággal. 1821. április 15-én, Amália születésnapján, Szombathelyen házasodtak össze. A fiatal pár Bezerédj István birtokára, a Tolna vármegyei Hídjára költözött. Élénk társasági életet éltek, kiterjedt baráti körük lett. Hídja hamarosan a kulturális élet központjává vált. Amália legkedvesebb időtöltése a zene, az ének és a tánc volt. 1830-ban Bezerédj Istvánt Tolna vármegye követének választották, így az országgyűlések ideje alatt Pozsonyban éltek. Élénk érdeklődéssel vett részt férje politikai törekvéseiben. A liberális mozgalom híveinek társaságában a politikai viták aktív résztvevője volt. Leveleiben, írásaiban különösen a nőnevelés, a művészeti nevelés kérdéseinek adott hangot. Az 1830-as évek elejétől Amália gyakran betegeskedett. Novellákat, elbeszéléseket írt németül, melyek női sorsokat ábrázoltak. Romantikus életérzéseit versekben, dalokban örökítette meg. 1833-1834-ben Amália gyermeknevelési intézmény alapítását kezdeményezte Szek- szárdon. Rábeszéli Augusz Antalt az első szekszárdi óvoda létesítésére. Képzőintézet alapítását is szorgalmazta. 1834. május 7-én Pozsonyban világra jött Amália és István várva várt gyermeke, a kislány a Floriana, azaz Flóri nevet kapta. A gyermek születését követően érdeklődése a pedagógia felé fordult. Wilderspin és Pestalozzi műveit olvasta. Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket, apró mondásokat írt gyerekeknek, és papírra vetette az új intézményalapítás, a kisdedóvó intézet létrehozásának minden mozzanatát. 1836-ban készül el kéziratos formában a Flóri könyve, melyet Amália kislányának és a birtokán élő jobbágyok gyermekeinek írt. (Halála után 1840-ben férje jelentette meg nyomtatásban.) Amália Pozsonyból Kápolnára költözött, betegsége felerősödött, napjait ágyhoz kötötten írással töltötte. Testvére, Etelka volt állandó ápolója és segítője a gyermeknevelésben és a háztartás irányításában. Férjével és húgával együtt 3-9 éves gyermekek számára megalapították az első magyar falusi óvoda-iskolát, a hidjai kisoskolát. 1837-ben Amália bekapcsolódott a tolnai óvóképző és példányóvoda megszervezésébe. Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazott. Szeptember 21- én hunyt el. Később a hidjai temetőben helyezték végső nyugalomra. Felhasznált irodalom Bodnár István - Gárdonyi Albert: Bezerédj István (1796-1856). Bp. 1918. Kurucz Rózsa: A tehetséges, európai műveltségű Bezerédj Amália (1804-1837) öröksége. Neveléstörténet 1 (2004) 3-4. sz. 34-49. Lovas Csilla 68 Ismeretlen festő Bezerédj Amália portréja
