K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2014. szeptember - A szekszárdi postahivatalt díszítő zománcozott korona (Czövek Attila)
A HÓNAP MŰTÁRGYA SZEPTEMBER A szekszárdi postahivatalt díszítő zománcozott korona Gyűjtemény, leltári szám: nem került a múzeum gyűjteményébe Méret: 70x40 cm Anyag/technika: zománcdíszes kerámia 2009 nyarán a múzeum padlásán végzett kisebb pakolás során került elő a kiállított nagyméretű, zománcozott kerámia korona. Méretéből, jellegéből adódóan első pillantásra világossá vált, hogy valamelyik középületet Szekszárd kir. posta és. távírda hivatal A szekszárdi Postapalota egy 1914-es képeslapon díszíthette korábban. A 19. század végi, 20. század eleji szekszárdi képeslapok, fényképek átnézése során kiderült, hogy ez a korona nagy bizonyossággal azonos lehet az 1912-ben átadott szekszárdi postapalota eredeti (Széchenyi utcai) főbejáratát az 1940-es évek végéig díszítő alkotással. A 19. század második felében az Osztrák-Magyar Monarchiában lezajlott gazdasági-társadalmi fejlődést követően a postaforgalom növekedését postahivatalépítési hullám követte, hiszen a hírközlés terjedése következtében szűkké váltak az addigi épületek. Szekszárdra Fleischl Róbert tervei alapján építették azt a hagyományos építészeti elemekkel ötvözött, U alakú emelettel ellátott postapalotát, amely többszörös átépítés, bővítés után ma is helyt ad a szekszárdi 1. számú postahivatalnak. Az U alakú emelet öblében volt hajdanán a felülvilágított felvételi terem, ahova az ügyfelek épp a koronával ékített bejáraton juthattak be. A képek tanúsága szerint a korona alatt a korabeli címer és a Magyar Királyi Posta és Távirda felirat volt a homlokzaton. A mintegy 70 cm átmérőjű, a kereszt nélkül 40 cm magas, körülbelül 80 kg-os korona a Szent Korona hiteles, kissé stilizált másolata. Közelről szemlélve feltűnő az eredetihez képest a rekeszzománc képek hasonlósága, ami természetesen az épületen már nem volt érzékelhető a szemlélődőknek. Készítőjéről egyéb adatok hiányában a kivitelezés magas minősége alapján csak feltételezhetjük, hogy a pécsi Zsolnay-gyár lehetett, ahol éppen az 1910-es évek első felében háttérbe szorul a művészi díszmű gyártása és helyette a korabeli infrastruktúra fejlesztési igényeinek megfelelően főként az építészeti kerámia játssza a főszerepet. Sajnos az elmúlt évszázad alatt több helyen is megsérült a korona, így az eredeti, szintén kerámiából készült kereszten túl több részlet is hiányzik róla. A jelenleg a koronán látható bronz kereszt minden bizonnyal egy korabeli pótlás eredménye, ami a múzeum padlásán a koronáról leszerelve, de azzal együtt volt elrejtve. A múzeum vezetése a Postamúzeummal és a szekszárdi postahivatal vezetőivel egyeztetve úgy döntött, hogy nem veszi leltárba, így nem kerül a gyűjteményébe, hanem az itteni bemutatás után„visszaadja"a Magyar Posta Zrt.-nek azzal a kéréssel, hogy megfelelő módon állítsák azt ki az eredeti épületében, középtávon pedig restaurálva lehetőség szerint az eredeti helyére kerüljön vissza. Ebből adódóan a 2014. évi Postai világnap (október 9.) óta az eredeti helyétől néhány méterre, az ügyféltérben láthatják az érdeklődők a mázas épületdíszt. Felhasznált irodalom Postaépítészet Magyarországon. Szerk. Bakos János - Kiss Antalné - Kovács Gergelyné. Bp. 1992. Vitéz Attila -V. Kápolnás Mária - szárd 2014. Erky-Nagy Tibor: Szekszárd Anno. SzekCzövek Attila 64
