K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2008. május - íróládika (Lovas Csilla)
A HÓNAP MŰTÁRGYA MÁJUS íróládika Iparművészeti gyűjtemény, leltári szám: 1961.76.1. Méret: magasság: 27 cm, szélesség: 40 cm, mélység: 30 cm Anyag: fa, csont, kovácsoltvas Ládika: a kazettánál nagyobb, de a ládánál kisebb, levagy felhajtható lappal, esetleg ajtóval nyíló, belül sokfiókos, olykor kengyeles fülekkel ellátott tárolóalkalmatosság. íróeszközök, iratok, varróeszközök, ékszerek, pénz és egyéb apróság befogadására, elrejtésére szolgált. Művészi igénnyel készülnek, felületükön gyakran találkozunk bibliai jelenetekkel, ha jegyajándékok, akkor szerelemre utaló ábrázolásokkal. A négyszögletes, fekvő hasáb formájú ládika lenyíló előlapja hiányzik. Tetején a hátsó élénél két hasadás, a jobb széléből pedig egy keskeny rész kitörött, hiányzik. Belül nyolc fiókkal körbefogott, nagyobb négyzetes fiók, mely kulccsal záródott. A kulcslyuk alatt kisebb hiány és a hiányzó kulcslyukpajzs nyoma. A legfelső széles fiókon szintén kulcslyuk és kulcslyukpajzs nyoma. Az egyik fiókon levél alakú húzófül, mely a többi fiókról hiányzik. A doboz két oldalán kovácsoltvas emelőfülek. A lenyíló előlap általában írólapként szolgált, ez utalhat az értékek tárolása mellett fő funkciójára, eredetileg hordozható írószekrényke lehetett. A ládika egész felületén finom csontberakásos, növényi díszítmény látható, mely leggazdagabban a ládika tetején mutatkozik meg. A téglalap szélén bordűrszerűen kettős csík között kisebb-nagyobb rozetták váltakoznak. A téglalap négy sarkából kiindulva kicsiny stilizált vázából kinyúló virágcsokrok láthatók, melyeket köríves kettős csík zár le. A lap közepén tulipánokkal és rozettákkal körülvett félkörívekből álló kör, azon belül kettős csíkok között kisebb-nagyobb rozetták váltakoznak. Legbelül középen kicsi vázából kinövő virágcsokor tölti ki a kört. A láda kengyeles fülekkel ellátott két oldalán hasonló mintázatot találunk. Az előoldalon minden fiókon indázó leveles, virágos csokrok láthatók. A hátoldalon egyszerűbb berakás, melynek elemeiből több rozetta hiányzik. A ládika első leltárkönyvi meghatározása 18. század végi német ékszerládikaként azonosította, azonban a német vagy osztrák területekről származó kabinetszekrénykék alapvető jellemzője, hogy fenyőfa alapra gazdag intarziadíszes borítással készültek. A tárgyalt ládika azonban tömör fából készült. A csontberakás keleties jellege párhuzamba állítja az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található„mudejar"íróládikával (Itsz.: 61.343.1.), mely Spanyolországban készült. A mórok kiűzése után a keresztény- nyé lett mohamedán mesterek az európai bútortípusokon alkalmazták a keleti díszítőművészeti technikákat és mintákat, például az egész felületet borító aprólékos faragást vagy csontberakást. Ezeket a darabokat nevezik„mudejar" munkáknak. Az arab származású mesterek műhelyében számos, lehajtható írólappal rendelkező sokfiókos úti írószekrényke, ún. escritorio és egyéb, értékek tárolására szolgáló ládika készült. Ugyanakkor az ismert „mudejar" darabok díszítése általában geometrikusabb jellegű, mint a ládika felületét borító növényi ornamentika. A Sotheby's 2016. áprilisi 20-i Arts of The Islamic World (Iszlám világ művészete) című londoni aukcióján a 139. és 142. katalógusszámon felbukkant két ládika: az egyik 17. századi mogul, azaz az észak-indiai iszlám birodalom művészeti alkotása, míg a másik indiai-portugál stílusú darab a 16. századból, melyen szintén az iszlám művészet hatása mutatkozik meg. A növényi díszítésében hasonlóságot fedezhetünk fel a múzeumunkban őrzött darabbal, melyet a tömörfába illesztett csontberakás finomságában, az életfaszerű díszítésben, az indázó ágakban, a levelek halhólyagszerű alakjában és a virágok formájában láthatunk. Míg azonban a londoni ládikákon a növényi díszek között különböző madarak és állatok mellett emberalakok is megjelennek, addig a gyűjteményünkben őrzött ládika tisztán növényi mintái mellett nincs figurális dísz, ami a lélekkel megáldott teremtmények ábrázolásának szigorú iszlám tilalmára utalhat. A ládika tetején és az oldalán ez a finom ornamentális díszítés geometrikus rendbe foglalt: a téglalap szegélyét mintegy bordűr fogják közre rozetták, míg a belsejében szintén virág-bordűrös körök, körcikkek, melyek közepében helyezkedik el az életfaként vagy vázában álló szimmetrikus virágcsokorként is értelmezhető díszítés. A geometrikus szerkezetű elrendezés miatt közelebbi rokonságot vélhetünk a spanyol területen mór kézművesek által készített ládikához, mint a mogul vagy indo-portu- gál darabokkal. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, a korábban 18. századi ékszerládának tartott műtárgyat 16. századi spanyol íróládikának (escritorionak) határozhatjuk meg. Köszönettel tartozom Semsey Balázsnak az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusának, aki széleskörű ismereteivel és meglátásaival segítette a ládika meghatározását. 6
