K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2013. december - Mandolin citera (V. Kápolnás Mária)
A HÓNAP MŰTÁRGYA DECEMBER Mandolin citera Újkortörténeti tárgyi gyűjtemény, 2014.75.2. Méret: szélesség: 53,4 cm, magasság: 49,9 cm Anyag: fa, fém A Wosinsky Mór Megyei Múzeum újkortörténeti gyűjteményének 2013-ban Dr. Hidasi László számos egyéb tárgy mellett egy hangszert is ajándékozott. A mandolint édesapja, Dr. Hidasi J. István belgyógyász szakorvos kapta egy hálás betegétől az 1950-es évek elején. Az idős hölgy (Rózsika néni?) ismert alakja volt az újvárosnak, a templom mögötti egyik utcában lakott, bejáratos volt a plébániára. Hogy ő hogyan jutott a hangszerhez, nem tudjuk. Hangszergyár, Klingethal (Forrás: https://roederklaus.wordpress.com) A citera játék közben asztalra fektethető, legegyszerűbb változatában téglalap alakú, hasáb formájú húros pengetőhangszer. Formájukat tekintve igen nagy a változatosság. A citerát a megfelelő egyszerű kéziszerszámokkal átlagos kézügyességű parasztember is el tudta készíteni. Könnyű volt rajta megtanulni játszani, ezért volt rendkívül népszerű. A mi hangszerünk 80 húros gitár- vagy mandolin citera. Az akkordjátéka leegyszerűsített, húrjai akkordonként vannak csoportosítva. Masszív, lapos felépítésű hangszekrény, erős belső bordázattal, a húrok alatt hangjegysor könnyíti a hangolást. Játéktanuláshoz a húrok alá kottalapra felvitt dallamsort is el lehetett helyezni. A tőkénél a húrsor fölé védőfedelet erősítettek, amire játék közben a csuklót fektették. A húrok erőteljes megpendítéséhez, szétválasztásához fém- vagy műanyag gyűrűket, a hangoláshoz díszes kulcsot használtak (ez utóbbiak hiányoznak). Középen babérkoszorúval ékesített kerek nyílás, a hangszer hátlapján, a nyíláson keresztül látható egy sárga címke, rajta piros felirat: Concert Mandolin Cither, az emblémában Trade Mark, alatta Made in Saxony. A húrok alatt piros rózsa, arany betűs felirat: Meine! & Herold's Guitarrezither. A hangszer valószínűleg az 1930-as években készülhetett. Nagyon elterjedt, ún. steyer citera, de a mai napig népszerű Németországban, Ausztriában, és más változatokban Angliában is. Szólóhangszerként és zenekarban is használják. Ezeknek a hangszereknek a hangolása nem egységes, hanem készítőtől és típustól függött, ezért ragasztott a mester egy fogástáblázatot mindig a húrok alá, hogy a játékos el tudjon igazodni rajta. Klingenthal, a lengyel határ melletti város már a 17. század óta híres volt hangszerkészítő műhelyeiről. A 19. század közepén áttértek a nagyipari jellegű hangszergyártásra, a hangszerek készítésére alkalmas berendezéseket is helyben gyártották. A MeineI & Herold Harmonikafabrik und Verstand vállalatot itt alapították 1893-ban. Alapvetően harmonikakészítéssel foglalkoztak, de másfajta hangszereket is készítettek. Filozófiájuk szerint elsősorban közvetlenül a vásárlónak adták el a hangszert, nem kereskedőnek. A gyárat 1946-ban államosították, egy nagyobb harmonikakészítő vállalat része lett. Az 1970-es években is készítettek még akkordciterát, több példány került az NDK-ból Magyarországra is. Felhasznált irodalom Magyar Néprajzi Lexikon I. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp. 1977. Molnár Imre: Citeráról mindenkinek. Lakitelek 2000. Mühlemann, Lorenz: Die Zither in der Schweiz. Von Den Anfängen Bis Zur Gegenwart. Bern 1999. http://www.inorg.chem.ethz.ch/tango/band/band_node45.html http://www.minermusic.com/dolceola/fretless_zithers.htm http://www.studia-instrumentorum.de/MUSEUM/zith_without_fingerboards.htm V. Kápolnás Mária 46
