K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2012. november - Bronz övlánc szarvasfejes övkapoccsal (Szabó Géza)
A HÓNAP MŰTÁRGYA NOVEMBER Bronz övlánc szarvasfejes övkapoccsal Régészeti gyűjtemény, gyarapodási napló szám: 2016.192. Méret: kapcsolótag hossza: 11 cm, szélessége: 3 cm; övrészlet hossza: 28 cm Lelőhely: az előkerülés helye, ideje és módja ismeretlen, az ajándékozó a pécsi vásáron kapta ráadásként Az állatfejben végződő övkapcson rövid, gombos végű agancs, amely alatt két pontkörből kialakított szem és rövid, turcsi orr látható. A hosszú nyakat a szügy vonalában és kétoldalt nagyon apró pon- colással, illetve öt-öt pontkörrel díszítették. A fej megfogalmazása - különösen az agancs és a szügy kiemelése - szarvasra utal. Az övkapocs előlapját egy kerek, az állat testéből kiemelkedő, 2,1 cm átmérőjű korong uralja, amelyen négy, kereszt alakban hegyével egymás felé fordított, az oxidtól részben zöldre színeződött piros vérzománccal kitöltött háromszög van. Az áll alatti részen kikopott bemélyedés megegyezik a kerek lánctagok alakjával. A kapcsolótag kerek végét és a megmaradt három, 3 cm átmérőjű kerek lánctagot két sorban duplázott, apró (0,8 cm), kerek szemekből fűzött lánc köti össze. A ruházatot kiegészítő övékhez tartozó csont akasztóhorgokat a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkor óta használtak. A bronz elterjedésével praktikusan egyre gyakoribbá vált a fém övkapcsok használata. Ezek a csont-, illetve bronzkapcsok még csak kiegészítői voltak a szövetből, bőrből készült övéknek. A legszebb darabokat talán a kaukázusi Koban-kul- túra bronzművesei készítették mintegy háromezer évvel ezelőtt. Az ókori Keleten a Kr. e. 8. századi domborműveken már gyakoriak voltak a széles lemezből készített, gazdagon díszített, teljes egészében bronzból vagy ezüstből készült övék is. Az ábrázolásokon jól követhető, hogy mindig meghatározott haj- és ruhaviselethez kötődtek: a társadalomban kitüntetett szerepű személyek megkülönböztetésére szolgáltak. A fémövek használata a későbbiekben keleten főként a szkítáknál, nyugaton a keltáknál vált általánossá. Megyénkből már korábban is kerültek elő a Kr. e. 3-2. században készült övláncok, amelyek egyike az állandó kiállításon látható darab. A megye területéről előkerült, de talán leghíresebb, szinte már barokkosán túldíszített bölcskei bronzövet a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A múzeumbarát által gyűjteményünknek ajándékozott, most bemutatott darab különlegessége a kora vaskorban gyakran használt duplán fűzött láncszemek, pontkörös díszítés mellett az inkább a keleti övkapcsokra jellemző realisztikus szarvasábrázolás és a kelta művészetben közkedvelt vérzománc együttes használata. Ez egyben behatárolja a leletnek az eddig ismerteknél korábbi, a korai kelta időszakra való keltezését is. Ismételten arra a kutatók által jól ismert jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy a La Téne-kul- túrában általánosan megfigyelhető ori- entalizáló stílus mellett a Kr. e. 5. századtól kimutatható az illyr-pannon őslakosság fokozott hatása a kelta művészetben. A tárgy 2012-ben egy magát megnevezni nem kívánó személy adományaként került a múzeum gyűjteményébe. A sérült, hiányos övkapcsot Bucsányi Kálmán restaurálta. Szabó Géza 20
