K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2016. április - Kelta kori harcos hamvasztásos sírja (Czövek Attila)
A HÓNAP MŰTÁRGYA ÁPRILIS Kelta kori harcos hamvasztásos sírja Régészeti gyűjtemény, leltári szám: 2016.13.1 -5. Lelőhely: Fadd-Bodzás-dűlő 3. lelőhely A Fadd északi harmadában, a sertésteleptől nyugatra lévő dombvonulaton lévő lelőhely e sorok írójának szakdolgozati terepbejárásakor vált ismertté még az 1990-es években, amikor is az erősen erodálódó dombtetőn sorozatosan kerültek felszínre csontvázas és hamvasztásos kelta kori sírok a szántás során. Az elmúlt években a Tolna megyei La Téne-kori (a vaskor második, a keltákhoz köthető korszakának a szak- irodalomban használatos, egy jelentős svájci lelőhelyre utaló elnevezése) lelőhelyek szisztematikus felderítését és kutatását célzó együttműködés keretében az ELTE Régészettudományi Intézetének Archeometriai és Régészetmódszertani Tanszékét vezető Czajlik Zoltán irányításával a területről légi fotó és geofizikai felmérés készült. A légi fotóval elsősorban a növényzet elváltozásai alapján, a geofizikai vizsgálat során pedig a valamikor megbolygatott talaj fizikai tulajdonságai (elektromos ellenállása, mágnesezhetősége) révén deciméteres pontossággal megalkothattuk a temetőtérképet. Ezen roncsolásmen- tes régészeti kutatás eredményeként tudjuk, hogy az említett pusztulás ellenére még mintegy kéttucatnyi sírt rejt a föld az adott temetőben, aminek a déli oldalát egy kisebb árokszakasz is határolja. Az adatokat ellenőrizendő az egyik erős jelet adó sírra „hagyományos" régészeti módszerrel rábontottunk és feltártuk azt. A sír leírása A környezeténél alig sötétebb folttal jelentkező sír északnyugat-délkeleti hossztengelyű téglalap alakú gödre mintegy 63x55 cm nagyságú és a jelenkori felszíntől 57 cm mélységig lemélyedő volt. Ennek közepére helyezték el a halotti máglyán fegyverzetével elhamvasztott harcos maradványait úgy, hogy legalulra került a hüvelyével együtt többrét hajtott vaskardja, mellé az elégett pajzsból megmaradt pajzsdudor (umbo) és -fogó, erre helyezték el az urnát, amibe a hamvakat tették egy nagyméretű, ún. kétgombos típusú vas fibulával együtt. Bár a sír legtetejét már részben elpusztította a földművelés, mégis a feltárás során talált táltöredék szerint valószínűsíthető, hogy a hamvakat tartalmazó urna szájára egy lefelé fordított tálat is raktak. A fegyverek leírása Szalag alakú, trapéz szárnyú, ónozott felületű vas pajzsdudor, amelyre a vékony vasszalagból készült, ovális végű pajzsfogót nagy, kerek, szintén ónozott fejű szegecsekkel erősítették. Más sírleletekből tudjuk, hogy az ilyen típusú umbo egy nagyobb méretű (100-120x60-80 cm-es) ovális alakú, fából, bőrből készült pajzs közepén volt, a pajzsot tartó kéznek helyet adva és védve azt. Sőt, támadásra is alkalmas volt: a pajzzsal való ütéskor maga is harci eszközként funkcionált. Háromrét hajlított vaskard a hüvelyében. A viszonylag jó állapotban megmaradt kardpenge csapott vállú, középbordája enyhén kiemelkedő, hegyes végű. A penge hossza 89 cm, a legnagyobb szélessége 4,5 cm. A hüvely torkolata íves, előlapján kidomborított középborda fut, a hátlapon lévő függesztőfül felső tagja pántszerűen átfogja azt, alsó tagja elhegyesedő végű. A hüvely alján lévő V alakú koptató felső részén félkör alakú hüvelyszorító található. A hüvely előlapján a korra nagyon jellegzetes módon bevésett díszítés nyomai figyelhetők meg, de a korrózió miatt ez pontosan nem kivehető. A kiállított leletek párhuzamai alapján azt mondhatjuk, hogy a sír az úgynevezett La Téne C időszakból való, s valamikor Kr. e. 250 és 150 között került a földbe. A roncsolásmentes régészeti kutatásban részt vett Czajlik Zoltán (légi fotó), Bödőcs András (geodézia), Puszta Sándor (geofizika). A feltárásban részt vett Csiszér Antal gyűjteménykezelő. A restaurálást végezte Gardánfal- viné Kovács Magdolna (fémek), Kult Szilárdné (kerámia). Felhasznált irodalom De Navarro, J. M.: The finds from the Site of La Téne I.The Scabbard and the Swords found in them. London 1972. Miklós Szabó - Éva Petres: Decorated weapons of the La Téne iron age in the Carpathian Basin. Bp. 1992. Czövek Attila 102
