K. Németh András (szerk.): Nem térkép e táj. Régészeti kutatások eredményei Szekszárd területén 2006-2015 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 3. (Szekszárd, 2016)
J\£em térképe táj DNS-vizsgálat Kőkorszaki DNS a mai gyógyításhoz Szekszárd, Alsóvárosi temető Az újkőkori csontvázas temetkezések embertani anyagában az életmódra utaló jellegek elemzése alapján a vizsgált egyének életük során gyakran lehettek kitéve nagy fizikai megterhelésnek. A nagy ízületekben létrejött dege- neratív gyulladások, ízületi elhasználódások (arthrosis deformans), valamint a gerincen a csigolyatesteken létrejött „csőrképződmények" (spondylosis deformans) mellett az izmok és inak eredési és tapadási helyeinek erős kifejezett- sége is egyértelműen ezt jelzi. Fogazatuk a későbbi korok népességeihez képest jóval erősebben kopott, amely valószínűleg többek között a gabonafélék őrlési technikájának kevésbé hatékony volta miatt jött létre. A vizsgált neolit népességben egy olyan fertőző megbetegedés, a tuberkulózis (TBC) is jelen volt, amely ma is jelentős egészségügyi problémákat okoz, főleg a fejlődő országokban. A fertőzés jelenléte nem meglepő, az utóbbi években a Tolna megyei Alsónyék és Mórágy közelében feltárt késő újkőkori temetők anyagában is sikerült ezt a betegséget diagnosztizálni. Az érintett csontokból archeogenetikai mintavétel is történt, amely során célunk a kórokozó örökítőanyaga genetikai elemzésével a diagnózis biztonságának növelése, valamint a kórokozó DNS- ének evolúciós szempontú vizsgálata volt. A TBC genom elemzése segítségével nyomon követhető, hogy milyen változásokon ment keresztül a tuberkulózis kórokozójának genomja. Ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megértsük a mai népességekben jelenlévő kórokozó változékonyságát, így könnyebben fel is vehessük vele a harcot. Hajdú Tamás - Szabó Géza Archeogenetikai mintavétel az Alsóvárosban feltárt újkőkori csontvázakból
