K. Németh András (szerk.): Nem térkép e táj. Régészeti kutatások eredményei Szekszárd területén 2006-2015 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 3. (Szekszárd, 2016)
Tjjem tér kJpe táj A cölöperdő rejtélye Szekszárdi Tószegi-dűlő, M6 To 028. lelőhely (2007) Neolit település, rézkori település, rézkori temető Az M6 autópálya To 028. számú lelőhelyén, Szekszárd-Tó- szegi-dűlőben szondázó ásatást végeztek. Az előkerült jelenségek indokolták, hogy a nyomvonal teljes szélességében végezzünk régészeti kutatást. így 2007. május 2-től szeptember 15-ig folytattunk megelőző feltárást. A megelőzőfeltáráson a szondázó ásatás során megfigyelt objektumokkal együtt 2334 objektum került elő. Összesen 7916 m2 felületet tártunk fel. A lelőhelyen talált objektumok egy az ártérből kissé kiemelkedő dombon helyezkedtek el. A települést minden bizonnyal védték, északról kettős árok zárta. A település dél felől is minden valószínűség szerint erődített volt, erről a nagyméretű, ívben húzódó cölöpgödör sor tanúskodott. Ezekbe a gödrökbe állíthatták a nagyméretű, kerítést alkotó oszlopokat. A lelőhelyen téglalap alakú, cölöpszerkezetes házakat figyeltünk meg. Hat ház egyértelműen észlelhető volt. A falazatot és a tetőt tartó gerendákat alapárkokba, cölöpgödrökbe állították. Megfigyelhettük, hogy a ház egyik oldalánál árkos-cölöpös rendszert készítettek, más részein cölöpgödrök voltak. Egy keskenyebb, téglalap formából és egy nagyobb, nagyjából négyzetes részből álltak a házak. A cölöphelyeken, árkokon kívül más maradványait nem észleltük a házaknak. Ezeken kívül még cölöpsorokat figyelhettünk meg, amelyek házak részei, de telkeket elválasztó kerítéssor maradványai is lehettek. Bár a területen számtalan gödör is előkerült, ezek leletanyaga igen csekély volt. Főként neolit kerámiatöredékeket tartalmaztak. Néhány, a dunántúli vonaldíszes kultúrához sorolható gödör is feltárásra került. A település házai minden bizonnyal rézkoriak, a Balaton-Lasinja-kul- túrához tartozhattak. A rézkorba (Kr. e. 4500-4400 - Kr. e. 2800-2700) tartozó kultúra népeinél éghajlati változások nyomán bekövetkező környezeti változásokkal a gazdálkodás súlypontja a földművelésről az állattartás felé tolódott el. A település területén néhány sírt találtunk. Az egyik gödörben hármas temetkezés volt. Egy behajlított térdű, háton fekvő halottra keresztben ráfektettek egy másikat, valamint egy zsugorított helyzetű került melléjük. A többes temetkezés okát nem ismerjük. Egy másik temetkezés kettős volt. Alul szórt hamvas, felül pedig egy nyújtott vázzal, edénymellékletekkel eltemetett elhunytat tártunk fel (késő rézkor). Találtunk további egy nyújtott vázas, melléklet nélküli sírt, valamint néhány gödörben emberi koponyákat, ember- és állatcsontokat. A sírok nem alkottak a településtől elkülönült temetőt. Vizi Márta
