Levelek a frontról 1914-1918 - A Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállításai 2. (Szekszárd, 2015)

Értelmiségiek a háborúban

A kórház vezetősége és lábadozó katonák

A betegek élelmezését helyi és környékbeli családok biztosították napi váltásban, emellett pénzt gyűjtöttek gyógyszerekre, az asszonyok mostak, főztek, takarítottak, tépést készítettek, a helyi iparosok (szabó, borbély, foga- tosok) szakmájuk szerint vették ki a részüket a kórház munkájából, amivel a sajtó híradásai és a köszönőlevelek bizonyságai mellett mindenki nagyon elégedett volt.

Számos magyar, német, cseh és szerb nyelvű köszönőlevelet őrzünk, melyben a katonák hálával gondolnak a gondos ápolásra, arról adnak hírt, hol, melyik kórházban vannak, hogy gyógyulnak, mennek-e vissza a frontra, érdeklődnek a többi beteg hogyléte iránt. A levelek zömét Ilonának, a fiatal lánynak címezték, de Csiba Lajos tiszte- letes úrnak, édesanyjának, doktor úrnak is köszönetét mondanak. Mórról, a gróf Lambert Henrik Kisegítő Kórházból azt írta Gerhardt Konrád, hogy soha nem lesz olyan jó helyük, mint Kölesden volt. (1916. március 14.)

Tekintetes

Zavaros Ilona úrnő részére.

Vereskereszt kisegítő, Kórház.

Kölesd, Tolna megye Feladó

Török Sándor M.K. 4 égyes honvéd

Első számú gyűjtő barak lábadozó. Nagyvárad.

Tisztelt Kisasszony Nagyvárad 1915. X. hó 4 én.

Tudatom, hogy szerencsésen megérkeztem Nagyváradra, ahol még ez idejig nem jelentkeztem mert csak délután lehet, a gyűjtő barakban vagyok elhejezve. Pár nap múlva megyek szabadságra. Tisztelt Kisasszony most köszöne- temet akarom kifejezni azon jó bánás módért, gyógyításért és mindenért, a miben kis kórházukban részesültem, de nem tudom eléggé megköszönni. Jóságukat és fáradozásukat amit utánam tettek. Ezerszer köszönöm a Te28