Soproni Sándor: Római kori súlyok Tolna megyéből (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 7. 1967)

KÓMÁI KORI SULYOK TOLNA MEGYÉBŐL Pannónia katonai meghódítását a római kereskedők megjelenése előzte meg. A hódítás előtti időkben különösen a hazánk nyugati szélén húzódó, az Adriai tengert az Északi tengerrel összekötő ún. borostyánkő útvonal játszott fontos szerepet. Ez az útvonal Aquileiából kiindulva Emona (Ljubljana) — Sa­varia (Szombathely) és Scarabantián (Sopron) keresztül érte el Carnuntumnál (Deutsch-Altenburg) a Dunát, majd haladt tovább észak felé. Az Itáliából, fő­ként Aquileiából származó kereskedők Augustus császár uralkodása idején je­lentek meg Pannónia területén. A későbbi évszázadokban az itáliai kereskedő­ket a nyugati (galliai és rajnavidéki) és a keleti tartományokból ideérkezett kereskedők szorították ki. A kereskedelmi élet a nagyvárosok, valamint a ka­tonai telepek körül épült ún. táborvárosok piacain zajlott le. A hatalmas világ­birodalom legkülönbözőbb tartományaiból származó iparcikkek és termények '.sereitek gazdát a meghatározott vásárnapokon. 1 Az ásatások, földmunkák során gyakran kerülnek elő a föld mélyéből ró­mai kori pénzek, mérlegek, súlyok, a kereskedelmi élet szinte elengedhetetlen kellékei. A római uralom előtt előbb görög, majd az ie. II. század közepétől görög mintára vert helyi pénzek voltak forgalomban az itt élő kelta és illyr lakosság körében. Az első római pénzek az ie. I. század közepe táján jelentek meg Pannónia területén, kiszorítva az őslakosság pénzeit s egyúttal jelezve a római kereskedelem térhódítását. A rendszeres pénzforgalom azonban csak ké­sőbb, az iu. I. század második felében indult meg Pannóniában, mikorra a tar­tomány teljes meghódítása befejeződött s a helyzet stabilizálódásával a keres­kedelmi élet is fellendült. A kereskedelmi élet másik jellegzetes emlékcsoportját a mérlegek és a hoz­zátartozó súlyok képezik. A rómaiak igen fejlett, pontos súlyrendszerrel ren­delkeztek. Ez a súlyrendszer hasonlóan más anyagi és kulturális javakhoz, a görögök közvetítésével jutott el Itáliába. Az ókor súlyrendszere tulajdonképpen babilóniai eredetű. A babiloni súlyrendszert előbb a phöniciaiak közvetítették Görögországba, majd onnan a görög gyarmatosítók révén jutott el Itáliába. A babiloni, a görög s a római súlyrendszer is a 12-es számrendszeren alapult. 2 A mérésnél használt mérlegek leggyakoribb s P2nnóniában is általános tí­pusa a ma is használatos ún. gyorsmérleg volt (1—2. kép). A felfüggesztett kar egyik szárán a súlyt, a másikon a mérendő árut helyezték el. 3 A mérleg karján véséssel jelölték meg a különböző súlyegységeket. A mérlegsúlyok különböző -anyagból készültek, általában a bronzból és kőből készült súlyok a legelterjed­tebbek. Formájuk igen változatos. Némelyik, különösen a szoborfejnek kikép­••• • Í 3

Next

/
Thumbnails
Contents