Mészáros Gyula: Wosinsky Mór és a szekszárdi múzeum (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 6. 1966)

WOSINSKY MÖR ÉS A SZEKSZÁRDI MÜZEUM Wosinsky Mórt kevesen és kevéssé ismerik hazájában ahhoz viszonyítva, hogy ki is volt valójában, milyen űrt töltött be a magyar régészeti kutatás területén és mekkora szerepe volt abban, hogy a világ tudósainak, történészeinek figyelme egyre nagyobb érdeklődéssel fordult és fordul ma is a magyarországi régészeti kutatások eredményei felé. A Tolna megyei múzeumok igazgatósága 1965-ben magyar és német nyelvű kiállítási tájékoztatóval, 1966-ban „A szekszárdi múzeum hetven éve" című brosúra megjelentetésével, végül a múzeum épületének a Wosinsky tervezte eredeti külsőbe történt visszavarázsolásával adózott a múzeumalapítás 70. évfordulójának és Wosinsky emlékének. Ki volt Wosinsky Mór? A lengyel nép 1830-ban kirobbant forradalmának leveretése után, 1831 őszének egyik ködös hajnalán, menekülő fiatal lengyel szabadságharcos lépi át a lengyel—osztrák-magyar határt. A lengyel hazafi neve: Wosinsky István. Foglalkozására nézve gyógyszerész. Pestre érve, hamarosan állást kap, majd beiratkozik a pesti egyetem orvosi fakultására. Az 1848 márciusának forradalmi napjai már a történelmi nevezetességű mezővároskában: az ősi Tolnán találják Wosinsky Istvánt mint sebész, szemész és szülész szakorvost. A lengyel haza elbukott szabadságharcának bujdosója most önként belép a magyar honvéd hadseregbe. Mint katonai főorvos, a tolnai nemzetőrökkel vonul hadba. Amikor pedig második hazája is Lengyelország gyászos sorsára jut, visszatérve Tolnára, folytatja orvosi működését. Megnősül, a házasságból öt gyermek születik, köztük Móric 1854-ben. Tolnáról származik tehát a szekszárdi múzeum megalapítója és felvirágoztatója, Wosinsky Mór, a kétszeres szabadságharcos apa gyermeke. Az igazság kedvéért meg kell azonban jegyeznünk, hogy a szekszárdi múzeum létrehozásának első terve fél évszázaddal megelőzte Wosinsky nagy művét. Ugyanis még Wosinsky Mór születése előtt 7 évvel, 1847-ben készült el az első múzeum-alaprajz. Nem különálló múzeumépület terveként ugyan, hanem egy, a jelenlegi múzeumpalota alakjához hasonló épülettömb egyik szárnyaként, mely a mai Várköztől északra eső telken épült volna fel. Kivitelezésére azonban nem kerülhetett sor; a magyar szabadságharc viharai elseperték a szép tervet. Nagyfontosságú mozzanat lett volna pedig ez a korai múzeumalapítás Tolna megye, illetőleg Szekszárd városa művelődéstörténetében, hiszen általában az ország múzeumai csak a múlt század 70-es, 90-es évei között létesültek.