Mészáros Gyula: A szekszárdi múzeum hetven éve 1895-1965 (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 5. 1966)

Arra vonatkozóan, hogy a vidéki rendezvények előadói között a múzeum dolgozói részéről kik és milyen arányban szerepeltek, nincsenek adataink. Abból azonban, hogy a múzeumi szakosztály 1912—13. évi működési jelentését Kovách Aladár, az ismeretterjesztő szakosztályét pedig dr. Bartal Kornél múzeumőr írták alá mint szaktitkárok, arra lehet következtetni, hogy a két szakosztály működése a „Tolnavármegyei Múzeum" kezében volt, vagy legalább is abból jelentős részt mondhatott a magáénak. "A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület tulajdonképpen az 1912. évben megszűnt, nem valami komoly sikerrel működött Múzeumegyesület helyébe lépett, ugyancsak 1912-ben. Arra nézve, hogy a Közművelődési Egyesület meddig állt fenn, egyelőre nincsenek megbízható adataink. Az azonban már a rendelkezésre álló kevés adatból is kiviláglik, hogy működése a népművelés terén eredménnyel járt. A MÚZEUM NÉPMŰVELÉSI MUNKÁJÁNAK MAI HELYZETE A felszabadulás után lassanként újból megindult az élet a szekszárdi múzeumban is. Az első évek helyreállító munkáját követően sor került a dolgozók és a múzeum között átmenetileg megszakadt kapcsolatok újból való felvételére, kiépítésére. Dr. Nóvák József az 1948. február 11-én kelt, a Dunántúli Tudományos Intézet kérdőívére adott válaszában többek között a következőt írja: „Megalakulóban van a Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület, elnöke Szabó Dezső festőművész, Szekszárd ..." Az egyesület működésének azonban a múzeum adat- és irattárában nem találjuk további nyomát, 1951. november 27-én, dr. Mészáros Gyula irányításával múzeumi ifjúsági szakkör alakult 18 fővel. A tagok résztvettek az idegenből bekerült, ömlesztett állapotban volt könyvanyag rendezésében, a levéltár átköltöztetésében és egyéb, hasonló helyreállító munkákban. Az 1953. II. negyedévi munka jelentés többek között arról számol be, hogy az időszaki kiállítások felépítésénél és lebontásánál dicséretes munkát végzett 8 ifjúsági szakkörtag. Ugyanekkor megalakul a szakkör felnőtt tagozata. A jelentés 13 személy nevét sorolja fel, mint a közönségszervezésben sikerrel működő múzeumi szakkörtagot, köztük dr. Polgár Ferenc v, b. tanácselnök-helyettest, Bányai Ferenc nyomdaipari munkást, dr. Hadnagy Albert levéltári igazgatót, Faragó József rendőrőrnagyot stb. 1955-ben Andrásfalvy Bertalan néprajzos muzeológus Öcsényben és Závodon szervez néprajzi szakkört. 1956-ban az árvízveszéllyel kapcsolatos megelőző múzeumi mentési munkálatokban részt vesznek a múzeumi szakkör felnőtt tagozatának tagjai. 1958-ban kezd kiépülni a vidéki Múzeumbarátok Köre, egyelőre 14 taggal. Feladat: A leletbejelentő szolgálat megszervezése. Ebben az időben 12 község múzeumbaráti kör tagja tűnik ki időben történt leletbejelentéseivel. (Közöttük ifjúmunkások, tanítók, tanácsi vezetők). 1961-ben 41 főt számlál a Múzeumbarátok Körének taglétszáma. Ez a szám 1963-ban 98 főre emelkedett. 1962-ben Múzeumi Bizottság alakul 24 fővel, a szekszárdi dolgozók különböző foglalkozású tagjaiból toborozva. A bizottság feladata a leletbejelentéseken kívül: 1. Javaslatokat tehet a múzeumigazgatónak az időszaki kiállítások témakörének kiválasztását illetően. 2. Közreműködik múzeumi előadássorozat megszervezésében. A bizottsági tag maga is bekapcsolódik az ismeretterjesztő előadások tartásába. 33