B. Thomas Edit: Római kori háziszentély leletek Tamásiból (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 4. 1963)

A Viteliushoz tartozó női családtagok nem jöhetnek számításba, semmi­féle tiszteletben nem részesülnek, képükre vert pénzeket nem ismerünk. Ves­pasianus felesége Domitilla tisztelt és tekintélyes császárnő, képe feltűnik már Vespasianus pénzein is, de fia Domitianus uralkodása alatt is gyak^ ran szerepel véreteken. Domitianus felesége Domitia szobrunkkal való össze­hasonlításra semmiképen sem jöhet számításba, egészen más jellegű arca és hajviselete miatt. A tamási házi szentély szobra tehát véleményünk szerint Domitilla csá­szárnőt ábrázolja Concordia Augusta-ként. Cohen 8 egy veretet is közöl, ahol a császárnő a feliraton DIVA DOMITILLA AVGVSTA-ként szerepel a hátla­pon CONCORDIA AVGVSTA felirattal. összehasonlítva a szobor arcvonásait Domitilla pénzeken szereplő port­réival, szembetűnő a nagy hasonlóság. (2. kép) Az erős orr, az előreugró áll és a kicsi, bemélyedő száj valamennyi olyan vonás, amely amellett szól, hogy a császárnő az, akit az Egyetértés megszemélyesítőjeként a szobor áb­rázol. Vagy Vespasianus-kori alkotás és a császárnőt ruházza fel Concordia tu­lajdonságaival, vagy pedig Domitianus uralkodásának elejéről való és a csá­szár anyjának szóló különleges tisztelet hozta létre. Végül néhány szót kell szólnunk a műhely kérdéséről, melyben ez az al­kotás keletkezhetett. A szobor összbenyomása előnézetből (1. kép) egészen jó, nem kívánjuk itt a kisebb aránytalanságokat és elrajzolásokat részletezni. Minőségileg messze meghaladja a kisbronz szobrok szokásos kivitelét. Az alak, oldal- (4. kép) és hátnézete (3. kép) nagyon hibás megmintázású. A trónszék eleje, oldala és háta egyformán gondos, szépen kidolgozott. Annyi bizonyos, hogy egy nézetre, szemből való szemlélésre készült a szobor. A szobor valóban jó qualitása mellett mégis némi provinciális jelleget tükröz. Bár jó itáliai előkép után készült, mégsem tartjuk egy elsőrendű mű­hely, vagy művész alkotásának. Felfogásban és megmunkálásban legköze­lebb esik azokhoz a szobrokhoz, amelyek Észak Itália, illetve Raetia műhe­lyeiben készültek az I. század folyamán. 9 Az elrejtett házi szentély második darabját Csalog mint Neptumus szob­rot írja le. 10 Mi inkább Jupitert véljük benne látni. 11 A tömören öntött ruhátlan bronz alak (5. kép) magassága 22 cm. Jobb keze és alkarjának egy része hiányzik. Magasra emelt baljával a Juoiter áb­rázolásoknál szokásos hosszú pálcára támaszkodott egykor, ezt valószínűsíti az egész alak balra dőlése (6. kép) és bal lábának térdben való meghajlí­tása is. Jobbjában paterat, vagy villámcsomót tartott. A szobornak 4,5 cm magas talapzata a találáskor külön volt és a lap, melyen a szobornak állnia kellett volna, hiányzott, így ma ezt modern bronz lemezzel pótolták. A belül » Coh. II. 3. ,J V. ö. Stä h e I i n, F., Die Schweiz in römischer Zeit. (Basel 1931/422.) lu Csalog J., i. m. 194. 11 A lelet részletes publikációja: B. Thomas E., AntTan 3/1956/167 skk. 10

Next

/
Thumbnails
Contents