Mészáros Gyula: Honfoglaláskori sírlelet Nagyszokoly határából (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 2. 1962)

Honfoglaláskori sírlelet Nagyszokoly határából 1956 júniusában honfoglaláskori magyar sír mellékleteinek maradványa került be a szekszárdi múzeumba, a Tolna megyei Nagyszokolyról. A helység a megye északnyugati sarkában fekszik, ősi magyar településű környezetben (-Ireg, Tengőd, Megyer, -Berény, -Nyék, -Keszi, Fürgéd). A szekszárdi múzeum régészeti lelőhelynyilvántartásában Nagyszokoly község eddig nem szerepelt. A helybeliek azonban tudnak róla, hogy építkezés során már kerültek itt elő csontvázas sírok, soros temetkezéssel, síronként egy-egy fületlen bögremelléklettel. Az edényeket azonban „eldobálták". A honfoglaláskori sírt 1956 tavaszán traktor fordította ki a községtől északnyugati irányba vezető, a nagyszokolyi szőlőhegybe tartó Berényi út testéből, a földút javítása alkalmával. A csontvázat a jármű ekevasa teljesen szétroncsolta. A felszínre került mellékleteket Nyári István és Vörösmarti József szokolyi lakosok igyekeztek megmenteni. A község általános iskolájába a sírleletből három vas nyífcsúcsot, egy karperecet és három darab töredékes ezüstérmet szolgáltattak be. Cseke Lajosnak, az iskola akkori igazgatójának közlése szerint a sírban több más tárgy is volt, de azokat az útépítésben részt vett munkások széthordták. Vörösmarti öt-hat pénzdarabra és egy késforma vastárgyra is emlékezett, melyek a csontok közül kerültek elő. Nem tudta megfigyelni, hogy ki mit vett magához a sírmellékletekből, mivel 38 ember dolgozott az útjavításon. Szerinte a váznak törzsrésze volt csak meg; tehát a sírt már korábban is megbolygathatták a földút létesítése idején. 1961 februárjában, a nagyszokolyi általános iskola helytörténeti gyűjteményének ellenőrzése során felkerestük a honfoglaláskori sír lelőhelyét, fekvésének pontos meghatározása, bemérése céljából. A sírhely körül a 4,5—5 méter széles földút vonala 80—90 cm mélyen hasít bele a felszínbe, az Endrédi-völgy felett húzódó szántó- és szőlőföldek között. Juhász Károly nagyszokolyi lakos földjének északnyugati végénél, a Vörösmarti József által megjelölt ponton, az út délkelet—északnyugat irányának megfelelő, 2X4,5 méteres kutatóárok ásásához fogtunk, a földút délnyugati felében. (L. helyszínrajz.) 3