Lovas Csilla szerk.: Liszt Ferenc és Szekszárd / Szekszárdi füzetek 4. (Szekszárd: WMMM, 2011)

LISZT FERENC a 19. század nagy romantikus zeneszerzője, minden idők legnagyobb és legünnepeltebb zongoraművésze, a modern zongoratechnika megalapítója, Augusz Antal meghívására négyszer járt Szekszárdon. Liszt Ferenc (1811-1886) apja, Liszt Ádám gazdasági tisztviselő volt Esterházy herceg birtokán, anyja, Anna Maria Lager osztrák iparoscsaládból származott. Liszt szóban és írásban mindig magyarnak vallotta magát. A művész nagy európai hangversenykörútja után, 1839. december 18-án Bécsből érkezett Pozsonyba, ezzel megkezdődött magyarországi diadalútja. A diétán megismerkedett a magyar nemességgel, Batthyányi Lajossal, Széchenyi Istvánnal, a Tolna megyei Bezerédj Istvánnal és Pállal, illetve Csapó Dániellel. 1840. január 4-én Pesten a Nemzeti Színházban gróf Festetics Leó magyar díszkardot nyújtott át magyar beszéd kíséretében Lisztnek. Az ünnepelt franciául válaszolt, amit Augusz Antal fordított magyarra. Augusz Antal részt vett azon a búcsúvacsorán is, amelyet Liszt adott barátai tiszteletére Pozsonyban. Ettől kezdve negyven éven át nem szűnt meg a kapcsolat közöttük. ^ 2