Gaál Zsuzsanna: Szent János és Pál kápolna / Szekszárdi füzetek 3. (Szekszárd: WMMM, 2009)

AIL világháború utáni időszakban a kápolnában megszűnt a korábban jellemző, aktív vallási élet. A gyakorlatilag használaton kívüli épület külső és belső állapota az évtizedek során jelentős mértékben leromlott. 1980-ban Turányi Erzsébet a Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalat építészeként kapott tervezési megbízást a felújításra, a két szomszédos épülettel, a régi kórházzal és a volt főorvosi lakással együtt. Szerencsés véletlen volt, hogy a kezelő műszaki vezetője a kápolna belső felújítását is el kívánta végeztetni, noha az eredeti elképzelések csupán a külső renoválásra vonatkoztak. Az 1980-as évek közepén zajló munkálatok során bontották ki a kőkeretes nyílást és a kórházba vezető átjáróajtó utólagos befalazását. A tető ácsszerkezetében kicserélték az elkorhadt elemeket, az újracserepezés során elsősorban a régi, ép darabokat használták fel, új tetőszellőző is készült. A tornyot vörösréz lemezekkel fedték le, a párkánylefedéseket és csatornákat is kicserélték. A korabeli bejárati ajtót régi fényképek alapján rekonstruálták, elé új lépcsőket építettek. A kapu feletti fülkébe a Szent Flórián szobor másolata került, az eredetit restaurálták, majd a Wosinsky Mór Megyei Múzeum gyűjteményébe került (16. oldal). A Szent Flórián szobor homlokzaton való elhelyezésének egyébként két lehetséges magyarázata van. Az egyik az 1794. évi szekszárdi nagy tűzvésszel függhet össze, a másik az 1802-es bővítéssel és kórházhoz csatolással, mivel Flóriánt nemcsak a tüzek, hanem a pestis ellen is védő szentként tisztelték. Valószínűsíthető, hogy a szobor ekkor került a kápolna falára. Számos jel utal egyébként arra, hogy az alkotást eredetileg nem ide szánták. A helyet adó fülke szűk, a zászló végén levő kereszt a falat éri. Az alkotás mérete és kidolgozottsága is utólagos elhelyezésre utal. A járdáról alig látható, ugyanakkor a részletek finoman kimunkáltak, a leemelés után pedig kiderült, hogy hátulról is kifaragták. Alkotója ismeretlen, de kvalitásai alapján Turányi Erzsébet elképzelhetőnek tartja, hogy a Béla téren 1753-ban felállított Szentháromság-szobor művésze készítette. A kápolna belső renoválása során feltárták a korábbi barokkos falfestéseket, a meglevő barokk oltár a Szent Jánost és Pált ábrázoló képpel együtt visszakerült a helyére. Az 1890-es években készült felvételen jól látszik, hogy még a kápolna előtt áll az a kőkereszt, amely nem sokkal később az út másik oldalán levő zöld felületre került. Az 1980-as felújítás során helyezték át a szobrot a kápolna udvarára, ahol most is látható (17. oldal). 15 jfe