Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Társaság és társadalom. Adalékok a birtokos nemesség reformkori világához
Testvére, Pál tekintélyes és népszerű ellenzéki politikus. A következő reformkori generációnál felbukkannak a famíliában az első arisztokraták. Lajos báró Mednyánszky Gizellát vette feleségül, Krisztina gróf Albertiné lett, Pál gróf Murray Everildával lépett házasságra. A mennyasszony apja osztrák altábornagy, s mint ilyen, nyilvánvalóan a nem túl vagyonos és előkelő katona-arisztokratákhoz tartozott. Annál figyelemre méltóbb az anyós személye: egy gróf Esterházy-lány, általa a Bezerédj család immáron az arisztokrácia felső köreivel került rokoni kapcsolatba. A kiterjedt famíliában a felfelé törekvés mellett egy, - ebben a korban korántsem ritka - befelé fordulás is megfigyelhető: gyakoriak a nemzetségen belüli házasságok. A kockázatos kapcsolatokat a család valószínűleg a vagyon védelmében tűrte, illetve támogatta.48 Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg a Dőry nemzetség esetében is. Ferenc báró Dőry Antóniát, id. Vince Annát, Károly Máriát, Sándor Karolinát, Gábor Erzsébetet vette feleségül. Valamennyien a Tolna megyei birtokszerző Dőry László leszármazottai, első- , másod-, illetve harmadfokú unokatestvérek.49 A házasságok nagy hányada a család státuszának szintjén köttetett. Ide sorolhatók a Bezerédj, Nunkovich, Bernrieder, Sztanko- vánszky, Jeszenszky, Cseh család tagjaival létrejött kapcsolatok.50 Közel ekkora az olyan frigyek száma, amelyek esetében a választott valamely arisztokrata család leszármazottja volt. E főnemesek - ez is a Bezerédj családra emlékeztet - nem az arisztokrácia első vonalából származtak, s ez újólag alátámasztja, hogy az uralkodói kegy által bőségesen osztogatott bárói, grófi címek nem emelték viselőiket a középbirtokos nemesség elitje fölé. E körbe sorolhatók a Dőry famíliába beházasodó báró Lusenszky, Rudnyánszky, Wimmersperg, Meczingen, Laffert, gróf Aichelburg családok.51 Ugyanakkor a nemzetség leggazdagabb, a hivatali pályán legsikeresebb ága előtt már a rangosabb arisztokrata családok is megnyíltak. Az 1850-es években osztrák bárói címet szerző Dőry Gábor leánya, Gabriella, gróf Pejachevich Lászlóhoz ment férjhez, első unokatestvére Gyula pedig gróf Komiss Annát vette feleségül. A társadalom - már kétségkívül fellazulóban lévő - hierarchikus rendjébe illeszkedő családi kapcsolatok mellett néhány rendhagyó, ám kivételességénél fogva azt megkérdőjelezni nem képes frigy is született a Dőry famíliában. Az ezek tengelyében álló Dőry Mihály, a nemesi értelmiségi családból származó, teljesen vagyontalan Hainer Laurával lépett házasságra, majd miután maga is tönkrement, lányát gróf Széchenyi Sándor vette feleségül. Az első vonalbeli arisztokrata romantikus gesztussal kiragadhatta ugyan feleségét nyomorgó családja köréből, de a tűréshatárt átlépő vagyoni és társadalmi szakadékot nem hidalhatta át. Dőry Mihály családja nem nyert bebocsáttatást a Széchenyiek köreibe.52 A kor normáitól elütő házasságot kötött ifj. Dőry Vince is, amikor Gianone Rozinát, egy jómódú pécsi polgárcsalád leányát vette feleségül. Hozományának értéke nem maradt el a rangbéli nemes mennyasszonyokétól, jellege azonban más volt: Vince felesége révén egy Pécs közeli kőszénbánya résztulajdonosa lett. A polgári tradíciókat egyik 4* NAGY 1858. 92-98. BODNÁR - GÁRDONYI 1918. 20. «TMLközgy. ir. 608/1833. 591/1846. közgy.jkv. 705/1843. PP 1655. PTSZ III. 87/1854. 107/1855. 50 NAGY 1858. 372-378., TMLközgy. ir. 260/1836, 542/1836, 214/1839. és 665/1841. 51 NAGY 1858. 372-378. TML PTSZ VII. 114./1860. GLÓSZ 1985a. 26-27. GAÁL 1998. 296. 97
