Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Kapitalizálódás, tőkeképződés a Tolna megyei középbirtokos nemesség körében (1830-1867)
Kapitalizálódás, tőkeképződés a Tolna megyei középbirtokos nemesség körében (1830-1867) Tolna megye későfeudális birtok- és tulajdonviszonyai a török hódoltságot követő újratelepítés során alakultak ki. A birtokszerkezetben valamennyi birtoknagyság képviselve volt. A megye nyugati harmadát szinte teljes egészében az Esterházy hercegek közel háromszázezer hold összterületű dombóvári és ozorai uradalmai foglalták el. A simontomyai járás területén a gróf Apponyi család kb. százhuszonötezer holdas hőgyészi uradalma terült el. Mellettük az arisztokrácia más ismert családjai is tetemes birtokkal rendelkeztek a megyében: a gróf Festetics, a grófViczay, a herceg Batthyány, a gróf Széchenyi, valamint a bécsi bankár, báró Sina átlagosan 20-30 ezer holdas uradalmai. Az arisztokrácia birtokai együttesen a megye területének 58%-át tették ki, hajdan apátsági, később alapítványi uradalmak, a még megmaradt egyházi birtokkal a megye területének 20%-ára rúgtak, a fennmaradó 22%-on osztozott a megye közép- és kisbirtokos nemessége. A középbirtokosok köre rendkívül szűk volt, mindössze 10-20 nemzetségre korlátozódott. Leggazdagabb családjainak birtokállománya vetekedett egyes arisztokrata családoknak a megyében található uradalmaival. A Gindly és Dőry család közel harmincezer, a Perczel és Kliegl családok közel húsz-húszezres birtokállománnyal rendelkeztek. Tekintélyes, 3-10 ezer holdas birtoka volt még a nemeskéri Kiss, a Jeszenszky, a Magyari Kossá, a Vizsolyi, a Sztankovánszky családoknak is.1 Fényes Elek a nagyobb birtokosok között említi még a Bemrieder, Csuzy, Daróczy, Forster, Gál, Hajós, Halász, Kápolnay, Komis, Rostay, Tahy, Vigyázó, Zichy családokat.2 Az 1847. évi nemesi összeírásban szereplő 2345 fő döntő hányada kisbirtokos vagy éppenséggel birtoktalan nemesekből állt.3 Mind az arisztokrácia, mind a középbirtokosok az ország északnyugati részéről, a Kisalföld és Csallóköz vidékéről származtak a megyébe. Nemcsak a főnemesek, de maguk a középbirtokosok is rendelkeztek általában származási helyükön - a Tolna megyeinél kisebb - birtokkal. így az élénk rokoni, gazdasági, politikai szálak a Vas, Veszprém, Győr, Sopron, Moson megyei nemességgel mindvégig fennálltak. Az ország gazdaságilag legfejlettebb régiójával való állandó érintkezés ösztönözte a helyi mezőgazdaság fejlődését is. Elősegitette a kapcsolatok fenntartását a köznemesség Tolna megyei birtokainak fék1 TML közgy. ir. 815/1848. Csapó cs. ír. Csapó Dániel alispán ir. 1827. 2 FÉNYES 1841.304. 3 TML Ö: 554. 73
