Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Hainer Ignác - Batthyány Kázmér magántitkára 1848-ban
A választásokon hagyományosan az összes szavazat mintegy harmadát adó szentkirályi parasztnemesek voltak kulcshelyzetben. Majláth idejekorán megvásárolta szavazatukat. Batthyány késve érkezett, de jelentős anyagi áldozatokra is készen megkísérelte túllicitálni a konzervatívok ajánlatát. Helyzete gyengesége miatt célja már csak korlátozott lehetett: nem mindkét konzervatív jelöltet, hanem csupán az egyiket, Somssichot igyekezett megbuktatni, helyén az ellenzéki jelöltet bejuttatva.22 Jellemző a pártharcok hevességére, hogy a konzervatívok a korteskedésben eddig példátlan módszerekhez folyamodtak, amelyek már tettlegességgel fenyegettek. A kormánypárt nem bízva szentkirályi,,hívei” állhatatosságában, hogy megóvja őket Batthyányék pénzének,, kísértésétől ”, elzárta a falut a külvilágtól, megakadályozva, hogy az ellenzék felvegye a kapcsolatot a községgel. A haladó párt mégis tett egy kísérletet. Pécsről Batthyány több híve kiment a Perczel István, Beke főbíró és Kajdacsy által őrzött faluba. Perczel Barthos Lajost és társait agyon- veréssel fenyegette, a harangokat félreverették. Barthosék az összecsődülő felbőszült tömeg elől kénytelenek voltak elmenekülni. Gróf Batthyány Kázmér Siklós felől ment Szentkirályra, és éppen akkor ért a helységházához, amikor a Pécsről jöttékét kiutasították. A főbíró úgy nyilatkozott, hogy a gróf személyét tiszteli, ezért kéri, hogy tüstént távozzon a faluból, különben semmiért nem áll jót. Batthyány látva, hogy nem tehet semmit, szintén visszafordult. Még egy kísérletet tett a gróf Szentkirályon, de ekkor már kint volt Gaál Ferdinánd első alispán is, és a grófot szóhoz sem engedte jutni.23 Október 11-re, a közgyűlés napjára, amelyen kihirdették a királyi meghívólevelet az országgyűlésre, lényegében már minden eldőlt. A megszerzett többség birtokában Majláth másnapra kívánta tenni a választásokat, míg Batthyány - időnyerés céljából - két héttel későbbre. Majláthnak hatalmi eszközökkel sikerült kierőszakolni a számára kedvező döntést. A győzelem azonban pyrrhoszi volt, az ellenzék a botrányos lefolyású választási harcból és közgyűlésből olyan erkölcsi és politikai tőkét kovácsolt magának, amely jelentős mértékben hozzájárult a megyei politikai erőviszonyok gyors átrendeződéséhez. 1847. november 5-én alakult meg a baranyai ellenzéki párt. A pártvezér gróf Batthyány Kázmér, elnök Mihálovits Imre, alelnök báró Gervay Adolf, jegyző Zöld Sándor lett.24 Bár a követválasztás még a jobboldal sikerét hozta, a beteg Gaál alispán helyettesítésével az ellenzékhez húzó Madarász Józsefet bízta meg Majláth.25 Az alispán halálát követő tisztújításon pedig már nyilvánvalóvá vált a jobboldal pozícióinak megingása. Az 1848. január 18-ra kitűzött tisztújitásra Perczel Antal és báró Kákonyi hívására ismét lement Batthyány a megyébe. A szentkirályiak úgy nyilatkoztak, hogy csak akkor állnak az oppozíció mellé, ha Batthyány is jelen lesz - írja január 8-án Bicskéről Varga Lajos,26 nem tudva, hogy a szentkirályiak közben már lekötötték magukat a konzervatívoknak.27 Ezen a korteskörúton Hainer Ignác is részt vett Batthyány Kázmér oldalán. 270 szánból álló karavánjuk Szentkirályon is járt. Bár a választást 470:465 arányban elvesztették, az alispán Scitovszky és Perczel Imre lett,28 az eredmény sokkal szorosabb volt, mint a követválasztáskor. Perczel pedig egyébként sem tartozott a konzervatív táborhoz. 22 uo. 1847. okt. 9. 23 TML Hainer cs. ir. Varga Lajos levele HI-nak, 1847. okt. 26. 24 TML Hainer cs. ir. Zöld Sándor levele HI-nak, 1847. nov. 8. 25 TML Hainer cs. ir. Madarász József levele HI-nak, 1847. dec. 6. 26 TML Hainer cs. ir. Varga Lajos levele HI-nak, 1848. jan. 8. 27 TML Hainer cs. ir. Csimap Pál levele HI-nak, 1848. jan. 6. 2K TML Hainer cs. ir. Hl levele ifj. Hl-nénak, 1848. jan. 20. 65
