Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Hainer Ignác - Batthyány Kázmér magántitkára 1848-ban

felszámolta, az üszögi uradalom szekerein költözött Rohoncra.4 Az ügyészi lakot sokáig nem foglalhatta el, ideiglenesen a grófi lakosztályt használta.5 Fizetése is kevesebb volt a vártnál, de még így is tekintélyes: évi 1600 forint.6 A rohonci uradalom nem saját kezelésben volt, hanem bérlőknek adták ki a Batthyányak.7 Sok konfliktusa volt a bérlők gazdatisztjeivel.8 9

Alig jutott túl a kezdet nehézségein, máris gyökeresen új helyzet állt elő az 1848. évi márciusi forradalommal, amely saját pályáját, jövőjét is súlyosan érintette. Míg 1848 márciusában Pozsonyban járva Hainer biztos érzékkel ismerte fel már a hónap elején, hogy nagy változások érlelődnek, a személyére háramló következményeket nem látta meg. A tapasztalt Barthos Lajos rögtön átlátta az egzisztenciájukat fenyegető helyzetet: „A dolgok ránk, uradalmi ügyészekre nézve másként fejlődnek. Az úri hatóság megszűnvén, egy tetemes ága a jövedelemnek is megszűnik... A devalvatió tehát ekként ért bennünket és a papokat. No, de földesuramék is vesztettek eleget. Egy ideig a megyei tisztviselők fognak pénzelni... A bajnak másik része még az, hogy katonáskodni is kell. ”l>

A helyzet paradox: Hainer, az elkötelezett reformpárti, örül a márciusi forradalomnak, amely Hainert, az uradalmi ügyészt, állása elvesztésével fenyegeti.10 A földesúri hatóság megszűntével csökkent az uradalmi ügyészek feladata, de megcsappantak a földesúri jövedelmek is. Mindkét ok az ügyészek számának csökkentésére kényszerítette a földbirtokosokat. Batthyány az idősebbeket nyugdíjazta, a fiatalabbakat elbocsátotta. Hainer szerencsés volt. A gróf magántitkáraként továbbra is alkalmazta.11 Mivel Battyányt ekkor nevezték ki Baranya megye főispánjává, ez egyúttal a Baranya megyei politikai életbe való visszatérést is jelentette Hainer számára. Kiválasztásában nyilván szerepet játszott baranyai származása és politikai elkötelezettsége.

Ajobbágyfelszabadítást furcsa módon a Batthyány-uradalmak parasztjai is vegyes érzelmekkel fogadták. Visszájára fordult Batthyány jóakarata, amely már korábban lehetővé tette jobbágyai számára az önkéntes örökváltságot. A szabadság, amelyért ezek a falvak súlyos összegeket fizettek, a többi jobbágynak ingyen hullott az ölébe. Érthető volt tehát haragjuk, amellyel az uradalmi tisztviselők ellen fordultak, megöléssel fenyegetve őket. Az egyik bérlő, Czilcher Róbert sürgeti Hainert, nyugtassa meg a parasztokat, hogy a már lefizetett örökváltsági pénzüket nem fogják elveszíteni.12

Mielőtt Hainer elfoglalhatta volna új állását, a parasztok kedélyének lecsillapításán túl még egy nehéz feladat várt rá. A megváltozott körülmények között Batthyány Kázmér újra saját kezelésbe akarta venni a rohonci uradalmat, és ehhez fel kellett mondani a még érvényes bérleti szerződéseket.13 A feladatot végül június 16-án a rohonciak támogatásával, a tiszttartó ellenállását leküzdve végrehajtotta. Jellemző a Batthyányak népszerűségére, hogy az uradalom visszafoglalása valóságos népünnepély volt. Hainer megnyittatta

4 TML Hainer cs. ir. Dezseöfy János levele HI-nak. 1847. márc. 5.

5 TML Döry cs. ir. Hl levele Dőry Mihálynénak. 1847. márc. 29.

6 TML Cs. kir. korm. bizt. ir. 1. d. 49/1849.

7 TML Hainer cs. ir. Batthyány Kázmér levele Hl-nak 1848. máj. 19.

x TML Hainer cs. ir. Hl levele ifj. Hl-nénak, 1847. júl. 24.

9 TML Hainer cs. ir. Barthos Lajos levele HI-nak, 1848. márc. 31.

10 TML Hainer cs. ir. Hl levele id. Hl-nénak, 1848. ápr. 2.

11 TMLCs. Kir. korm. bizt. iratok 1. d. 49/1849.

12 TML Hainer cs. ir. Czilcher Róbert levele Hl-nak, 1848. márc. 26.

13 TML Hainer cs. ir. Batthyány K. levele HI-nak, 1848. máj. 19.

63