Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Hainer Ignác - A nemesi értelmiség a reformkori Baranyában
tékát.7 Vörös Márton pedig - némileg anakronisztikusán - a pécsi városi polgárságot tekinti az egész megyére kiterjedő hatókörrel a forradalom és szabadságharc baranyai eseményeinek motorjának, a nemességet sommásan az ellenforradalom táborába utalva.8 Mint e rövid áttekintésből is kitűnik, a helytörténetírás eddig kevés figyelmet szentelt a nemesi értelmiségnek. Pedig ez a réteg olyan politikusokat adott az országnak, mint Kossuth Lajos és olyan költőket, mint Vörösmarty Mihály. Nem átértékelni kívánjuk szerepét, csupán egy hiányt pótolni, mivel ez az értékelés mindeddig nem történt meg. Szerepe nem alábecsülhető a reformkorban és a szabadságharc időszakában. Képzettsége, nyelvismerete révén ismerte a modern nyugati társadalmi eszméket, és azok közvetítője volt Magyarország felé. A liberális eszmékkel szembeni fogékonyságát növelte birtok- talansága: érdekei nem kapcsolták az elavult feudális viszonyokhoz. A jobbágyfelszabadítás, a polgári viszonyok megteremtése nem csupán eszméiből fakadó cél volt, hanem személyes érdekeltsége is hozzá kapcsolódott. A polgári fejlődés korlátái miatt rendkívül szűk politikai közvélemény számszerűleg egyik legnépesebb összetevője volt. így azután természetes, hogy tagjai - többnyire alacsonyabb posztokon - a reformkori küzdelmek és a szabadságharc szolgálatában álltak. Legkiemelkedőbb képviselőik az országos politika csúcsaira is eljutottak, de pályájuk — bármennyire feldolgozott legyen is — nem adhat hiteles képet, éppen rendhagyó voltánál fogva a szélesebb bázisról. Érdemes tehát magát a bázist is megvizsgálni, mert helyzete, tudata meghatározta reprezentánsainak indíttatását, másrészt a politikai közvélemény alakításában játszott szerepe, érdekviszonyai, befolyásolták vezetőinek mozgásterét, cselekvési szabadságát. Ezek az érdekek pedig nem mindig a politikai radikalizálódás irányába hatottak. Gazdasági fejletlenségünk miatt az értelmiség legfőbb munkaadója az állam, a konzervatív nagybirtok és a vármegye volt. A személyes érdek és a meggyőződés így nem egyszer keresztezte egymást, s birta megalkuvásra, lelkiismereti konfliktusba taszítva a legbecsületesebbeket is. Ez az ellentmondás különösen 1849 után éleződött ki, amikor mindezen felül társadalmi kiközösítésben is részük volt a puszta megélhetés miatt vállalt hivatalért. Az eszmei-politikai radikalizmusnak azonban más fékei is működtek. A nemesi értelmiség nem alkotott egy zárt kasztot. Családi szálak fűzték a birtokos nemességhez, „familiárisi” kapcsolatok a patrónushoz, és nem becsülhetjük alá az egységes nemesi nemzet ideológiájának hatását sem. A téma feldolgozatlanságáért nem csupán a kutatók tehetők felelőssé. Míg a birtokos nemes családok levéltárainak jelentős része ránk maradt, közéleti szereplésük emlékét a vármegye iratai is őrzik, a nemesi értelmiséget bemutató forrásanyag már sokkal szegényesebb. Ezért érdekes számunkra a Hainer család levéltára,9 amely gazdagon dokumentálja egy semmilyen tekintetben sem kiemelkedő család életét a 19. század középső harmadában. Értéke éppen átlagosságában, s - talán megkockáztathatjuk - tipikusságá- ban van. Ezen túlmenően - bár hézagosán - információkat ad Baranya megye reformkori és 1848-49-es történelméről, amely némely tekintetben talán kiegészítheti az eddigi képet. Hainer Ignác életének, társadalmi környezetének bemutatásán túl tehát - ahol ezt forrásaink lehetővé teszik - adalékokkal igyekszünk szolgálni a megye történetéhez, eleve lemondva annak összefüggő bemutatásáról. 7 SZÜTS 1973. 17. * VÖRÖS é.n. 3-5. 9 A Hainer család fondja a Dőry család levéltárából került elő a Tolna Megyei Levéltárban, kb. 1 fin terjedelemben. 44
