Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
s nem a család szolgálatában szerzett érdemek vezették a végrendelkező tollát. Belső cselédei javára végrendelkezett Csapó Ida is,103 alig találunk rá példát, hogy a földesúri hála gazdatisztet, gazdasági cselédet jutalmazott volna. A világtól búcsúzó végrendelkező ünnepélyes aktusa sem leplezheti az úr-szolga viszony árnyoldalait. Jezemiczkyné új szakácsnőt szegődtetve fontosnak találta hangsúlyozni becsületes, takarékos voltát.104 Az asszonyság efféle gondjaiban más földbirtokos is osztozott. Gazdatisztje darabszámra küldte a körtét és almát Gindly Rudolfnak, nehogy a cselédség megdézsmálja.105 Súlyos esetben maradt az elbocsátás, a humánus Csapó Dániel év közben küldte el Samu nevű lovászát, igaz bérhátralékát kifizette. A következő évben a ház körüli kocsis cserélődött ki.106 A földesúri fenyítő hatalom eltörlése után báró Dőry Gábor a megyétől kérte renitens kocsisának megbüntetését.107 Felemás volt a földbirtokos személyzete képzett, felelősségteljes feladatot ellátó tagjainak helyzete. A gyakran nemesi származású kasznár úr volt mindenki, kivéve tulajdon földesura szemében. Moresz János és Gindly Rudolf többi gazdatisztje „ alázatos kézcsókkal ’’ zárja a földesúmak készített beszámolóját még az 1850-es években, a deklarált jogegyenlőség időszakában is.108 Mivel a kúria belső személyzetének tagjai fiatal, általában hajadon nők voltak, akadt az úr-szolga viszonynak pikáns vonatkozása is. Az idős Dőry Vincénél lakó elszegényedett Perczel László kénytelen volt elhagyni patrónusa házát, miután elcsábította a szobalányt.109 Az agg Dőry Vince erkölcsi szigora nem volt általános. Gindly Antal és fia, Rudolf számos házasságon kívül született gyermekének anyja többnyire a cselédség soraiból került ki. Rudolf meghitt viszonyba került lányai nevelőnőjével is, ám a feleségénél műveltebb, intelligensebb Josephin Jandát tőle szokatlanul egyenrangú partnerként kezelte.110 Bezerédj Istvántól ugyan idegenek voltak az ilyen kalandok, ám minden kegyessége, kenetességre hajló jámborsága dacára meglepő gyakorlatiassággal kezelte egy mészáros legény által teherbe ejtett cselédlányuk ügyét. Ágyneműt kért a szüléshez, és jövendő házasságuk útját egyengette.111 A család és a cselédek alkotta meglehetősen belterjes közeg egyhangúságát a vendégjárás törte meg. A jövevények az unalomtól gyötört háziaknak változatosságot, híreket, új arcokat, a személyzetnek a megszokottnál több munkát jelentettek. Köztudatban e látogatásokhoz a kicsapongás, tivornyák képzete társul, s ezt erősítik egyes kortársak, például Krasznay Péter Szabolcs megyei visszaemlékezései is.112 A Tolna megyei, ám rokoni kapcsolatai révén az egész Dunántúlt behálózó birtokosságra kevésbé jellemzőek a réteg egészének imázsát beárnyékoló, utóbb a dzsentri portré által is felerősített szokások. A kétségkívül gyakori vendégeskedések többnyire rokonok és birtokostársak közötti szomszédolások voltak, amelyek legfeljebb egy-két napig, de többnyire csupán néhány órán át tartottak, s beszélgetéseken, a gazdaság megtekintésén túl többnyire vadászattal 103 SZENTES 1991.27. 104 TML Bezerédj cs. ir. Jezemiczkyné levele idős Bezerédj Istvánnéhoz é.n. dec. 29. 105 TML Gindly cs. ir. Thury Lajos levele Gindly Rudolfhoz 1858. júl. 16. 106 TML Csapó cs. ir. Csapó Dániel pénztárkönyve 1821-1832. 107 TML MH IX. T 897/1856. 108 TML Gindly cs. ir. Moresz János levelei Gindly Rudolfhoz 109 TML PTSZ III. 87/1854. 110 TML Gindly cs. ir. Gindly Rudolf és Josephin Janda levelezése 111 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele Bezerédj Pálhoz 1835. jan. 8. 1,2 KRASZNAY 1998. 140-146. 120
