Gaál Zsuzsanna: Szekszárd retro. Azok a ’60-as, ’70-es évek… (A Wosinsky Mór Múzeum kiállításai I. Szekszárd, 2013)

Gyerekvilág

A Az 1960-as évek, jellemzően kislakásaiban ritkán adódott mód arra, hogy a gyerekek egy egész szobát birtokba vehessenek. Évtizeddel később, a két-három szobás, nagyobb lakások elterjedésével viszont egyre általánosabbá válnak a gyerekszobák. A bútoripar, ha nem is széles választékkal, de azért kínált különféle termékeket a kicsik számára is. A bútorboltokban megjelentek például az emeletes ágyak, korábban ilyenek inkább csak egyedi gyártással készültek. A nappali szobához kapcsolt enteriőrrel - időben egy évtizedet előrehaladva - egy '70-es évekbeli gyerekszoba részletét mutatjuk be. A gyermeknevelés helyszíneiről szólva a kiállítás rendezése során nem feledkeztünk meg ennek intézményes kereteiről sem, hiszen a család szerepének megváltozása miatt jelentőségük a korban felértékelődött. A többgenerációs együttélésen alapuló, hagyományos családmodell háttérbe szorulása, a nők tömeges munkába állása, a meghirdetett társadalompolitikai célok miatt megnövekedett születésszám egyaránt az oktató-nevelő intézményrendszer megerősítésének irányába hatott. Az 1960-as, 1970-es években Szekszárdon is jelentős mértékben bővült a gyermekek gondozását, oktatását-nevelését végző intézményhálózat, területi elhelyezkedését illetően alkalmazkodva az újonnan létesült városrészek igényeihez. A Tartsay lakótelep építése még be sem fejeződött, amikor 1967-ben már megkezdte működését a déli-kertvárosi bölcsőde és óvoda. Nem sokkal később megnyílt a Wosinsky lakótelepi óvoda, és választott korszakunkban létesült a Perczel és Mérey utcai óvoda is. A tanácsi fenntartással működő intézmények mellett néhány vállalat is üzemeltett bölcsődét, óvodát, megkönnyítve ezzel a kisgyerekes anyák munkavállalását. Az általános iskolai hálózat jelentős bővülése is a kiállítás tárgyát képező időszakra esik. A korszak határán létesült a 3. számú, ma Babits Mihály Általános Iskola, amely húsz tanteremmel 1958-ban kezdte első tanévét. Újabb, több lépcsőben megvalósuló jelentős fejlesztés a 4. számú, ma Dienes Valéria Általános Iskola létrehozása (keleti szárny: 1966, bővítés: 1973), illetve 1969-ben a 2. számú iskola új épületének átadása. A középiskolás korosztály képzésének első számú színtere korszakunkban is a Garay János Gimnázium volt, olyan legendás tanáregyéniséggel, mint Létai Menyhért. A kínálat ugyanakkor ezen a területen is bővült. Új képzési formát meghonosítva kezdte meg működését az egészségügyi (1968), és a műszaki szakközépiskola (1967). Mindkettő eredetileg a Garay János Gimnázium keretében indult, később viszont önállósult, külön épületet kapott, kollégiumi elhelyezést is biztosítva a vidéki diákok számára. Az iskolahálózat fejlesztését a szakmunkásképzés új intézményeinek létrehozása tette teljessé. 1965-re elkészült az Ady Endre nevét felvevő szakmunkásképző iskola új épülete, és néhány évvel később (1974) megnyitotta kapuit a kollégium is. Politechnika óra a Béla téri iskolában (1965) 1H