Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
IV. Régi-új életpályák - 1. Földbirtokosok - A birtokvesztés második hulláma
esetben előfordult, hogy a haszonbérbeadást utóbb a birtok eladása követte. Nagy István előzetesen már haszonbérbe adott kajdacsi birtokát értékesítette, s hasonlóan járt el Skerlecz Károly, Sztankovánszky Mária és János, Gindly Ida és Csapó Vilmos is. 20 0 A kiegyezés utáni évtizedekben a gazdálkodás feltételei lényeges elemeiben nem sokat változtak. A mezőgazdasági termelést továbbra is a búzatermesztés határozta meg, amit a juhtenyésztésből származó jövedelem egészített ki. A búza és a gyapjú árának 70-es évektől kezdődő tartós esése a belterjesebb gazdálkodás, a gépesítés irányába tolta a közép- és nagybirtokot, a századfordulóra pedig a piac lehetőségeihez igazodóan a juhtenyésztés rovására teret nyert a szarvasmarha-tenyésztés, a szántóföldi termelésben előtérbe került a takarmány- és a cukorrépa-termesztés. 1897-ben Tolna megyében az előző évihez képest például 16 ezer darabbal csökkent a juhok száma, ebből 14 400-zal a Dombóvári járásban, miközben 1 900 darabbal nőtt a szarvasmarha-állomány" 0 1. A nagyarányú változás területi koncentrációja azt az agrárkutatásból már rég ismert nézetet erősíti, mely szerint a belterjes gazdálkodás meghonosításában a tőkés bérgazdaságok, esetünkben az Esterházy hitbizományi birtokok, játszották a főszerepet. A kiegyezés után általánosan ható, gazdaságfejlesztő tényezők közül meghatározó volt a vasúthálózat kiépülése, helyi sajátosság, hogy Tolna megye csak viszonylag későn kapcsolódott be a vasút építési lázba. A Duna-Dráva vasút dombóvárbátaszéki szakaszát 1873-ban adták át a forgalomnak, 1882-re készült el a Kapós völgyét átszelő pest-pécsi fővonal Tolna megyei szakasza. A pécsi fővonal jelentőségét növelte, hogy számos helyi érdekű vasút 707 csatlakozott hozzá." Hosszan húzódott a bajai áthidalás ügye is, a „Székesfőváros érdekében mindent elnyelő központosító politika" 1A1 következtében, csak 1907-ben készült el a híd." A századfordulóra kialakult birtokviszonyokat tekintve általánosságban elmondható, hogy a reformkor gazdasági elitjét alkotó családok, akik később a kialakuló szabadpiaci viszonyokhoz is jól tudtak alkalmazkodni, továbbra is megtartották pozícióikat. A Dőryekről már esett szó, de e körbe tartoztak a Bezerédjek, a JII ITMÖL. Sztankovánszky cs. i. 2. dob. 10. pali.; Gindly cs. i. 3. dob. 9. pali.; Csapó cs. i. 6. dob. 114. pali. 20 1 TMÖL GE/9. 219/1897. 20 2 ERÖSI, 1983. 281-285. p. 20 3 TMÖL GE/10 55/1902. 73
