Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

III. Kiútkeresés - 2. A passzív ellenállás másfél évtizede

2. A passzív ellenállás másfél évtizede A világosi bukás után kiépülő neoabszolutista rendszerben a középbirtokos nemesség számára a deáki magatartásminta szolgált irányadóul. A Schmerlinggel történt nevezetes levélváltást követően a passzív rezisztencia a politikai elit hivatalosan vallott programjává

13

0, egyben értékjelző normájává vált. Beksics igazi indulattal ír mindazokról, akik hivatalt vállalva így vagy úgy, de a rendszer kiszolgálóivá váltak. ,, Megdöbbentő, mégis tagadhatatlan tény, hogy nem százak, hanem ezrek álltak a magyar fajból a tényleges hatalom rendelkezésére. "' 1 Beksics történetírói indulatánál a korabeli közvélemény nagyobb megértést tanúsított. Maga Deák is, aki például helyeselte, hogy Szőgyény László részt vegyen a birodalmi tanács munkájában, s valószínűleg nem ítélte el azokat sem, akiket az anyagi szükség kényszerített valamilyen hivatalba.

1,

2 A kortársi vélekedés tehát nem ítélte meg egységesen az önkényuralmi rendszerben szerepet vállalókat, hanem különbséget tett a szerint, hogy ki mikor, milyen okból, milyen posztot töltött be, és miként látta el vállalt feladatát. A Bach nevével fémjelzett magyarországi kormányzat időszaka mint ismeretes - három önálló periódusra osztható. A katonai kormányzat és a provizórium első éve alatt a rendszer - legalább is elvileg - még az oktrojált alkotmányon nyugodott, s csak ezt követően épült az abszolutizmust deklaráló császári alapelvekre, végleges ' ' 133 formát a definitívum idején nyerve. " Ez a közjogi helyzetben meglevő, inkább csak elvi, mint gyakorlati különbség is magyarázza, hogy az első időszakban hivatalt vállalók nem feltétlen estek olyan szigorú elbírálás alá, mint a már kialakult rendszerben szolgálók. A katonai kormányzat és az átmenet időszakában a Tolna megyei tisztségviselők sorában felbukkant néhány olyan személy neve, akik a kiegyezés utáni közélet fontos szereplőivé válhattak. A majdani Deákpárt megyei elnöke, Dőry Frigyes a katonai kormányzat idején a Szekszárdon létesített törvényszék táblabírája, Vizsolyi Gusztáv, a Deák-párt országosan elismert alakja, 1850-ben a simontornyai kerület 13

0 DEÁK, 2004. 33. p. 13

1 BEKSICS, 1898. 472. p. 13

2 DEÁK, 2004. 36. p. 13

3 SASHEGYI, 1965. 28. p. 47