Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
III. Kiútkeresés - 1. Az átmenet évei és a válság kibontakozása
során milyen messzire jutott, arról csak közvetett adatok szólnak, elsősorban fennmaradt levelei, melyek minden kétséget kizáróan tanúsítják, hogy írójuknak nem kenyere a betűvetés. A sorok kuszák, nehezen olvashatóak, a papírra vetett gondolatok csapongóak, nem egyszer nehezen érthetőek. Árulkodó jel az is, hogy Dőry Mihály soha nem tanult meg rendesen németül. Mindig magyarul írt, még felesége német leveleire is anyanyelvén válaszolt, néhány rossz németséggel írt mondatot szőve a sorok közé. A műveltségbeli hiányosságok még szembetűnőbbé váltak Dőry Mihály házasságkötését követően. Felesége, Hainer Laura családja ugyanis egészen más szellemiséget képviselt. A Hainerek otthonában a tudás, a műveltség elsőrangú szerepet játszott, mivel a Szászországból a 18. század első felében Magyarországra telepedett vagyontalan família számára az értelmiségivé válás jelentette a társadalmi felemelkedés egyetlen lehetséges módját. Laura nagyapja, Hainer János kasznár a Petrovszky uradalomban, apja 1810-től Baranya vármegye levéltárnoka. " w Öccse, Ignác klasszikus műveltséggel bíró, okleveles ügyvéd, aki a 260 kötetet számláló könyvtára tanúsága szerint a kor színvonalának megfelelő modern képzettséggel is rendelkezett. 1 A 19. század elején még úgy tűnt, hogy az apai örökség önmagában is elegendő biztosítékot nyújt a megélhetéshez. Az iskolai képzés elhanyagolásának következményei Mihály számára csak az 1870-es években válnak majd világossá, jóllehet a valóságban a mulasztás hatásai már jóval korábban érzékelhetők voltak. A tudás és a műveltségbeli hiányosságok ugyanis mély nyomot hagytak Dőry Mihály egész gondolkodás módján, így hatást gyakoroltak a gazdaság vitelére is. 1838-ban meghalt Mihály bátyja, Dőry Péter. Özvegyével, Lázár Emíliával gyorsan megszületett a megállapodás, a testvérek közötti megegyezés viszont évekig elhúzódott. Az ősi terhek megosztásáról nem is született megállapodás. A körbetartozások miatt ugyanis senki nem akart fizetni, így a jóhiszemű hitelezők, mint például a teveli és dorogi árvatár, nem is juthattak a pénzükhöz. 11 1 A testvérek közül a legnehezebb helyzetben Imre volt, aki ellen a Styrum-alapítvány 1839-ben adóssági pert nyert. A birtok csak azért nem került dobra, mert az alapítvány hozzájárult, hogy Imre 10 9 GLÓSZ, 1985.26. p. "" GLÓSZ, 1985. 33. p. 11 1 TMÖL Dőry es. i. 1. dob. 37