Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

VI. Összegzés

mértékben erősítette, az új korszak válságjelenségeire pedig úgy reagált, hogy megpróbálta megőrizni múltjából azt, amit lehetett. Ha az anyagi függetlenséget és ezzel társadalmi és politikai mozgásteret biztosító birtok elveszett, akkor felerősödtek a nemesi lét definiálására alkalmas egyéb, rendszerint külsőségekben, viselkedési normákban megnyilvánuló elemek. A nemesiből, dzsentrivé, majd úrivá váló lét kritériumai folyamatosan csökkentek,

50

4 s egyre könnyebben elérhetővé váltak a nem nemesi származásúak és a nemesi tudatukra most ébredő rétegek számára, akik a dzsentrihez való kapcsolódást társadalmi felemelkedésként élték meg. Valószínűleg egyébként ők azok, akik a dzsentrivel kapcsolatos, joggal bírált jellemvonásokat tovább erősítették. A dzsentriről a társadalmi tudatban kialakult kép kétségkívül differenciálatlan, hiszen alig jelennek meg benne azok a teljesítmények, amelyek a polgárosodás irányába mutató, reformkori hagyományokat éltették tovább, s ugyancsak e körhöz tartoztak. A dolgozatban szereplő példákkal erre a hiányosságra hívtuk fel a figyelmet. 11

4 Farkas Géza írja le, hogy miután a cselédtartás megdrágult, az úri létezésnek már nem volt feltétlen kritériuma a cselédtartás sem. FARKAS, 1912. 51. p. 178