Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

V. Életmód és mentalitás

A születés jogán nyert privilégiumok például önmagukban már nem, csak bizonyos teljesítményhez kötött feltételek mellett voltak elegendőek az új korszakban a lecsúszás elkerülésére. Az iskoláztatás kérdése a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kapott, a birtokát vesztett nemesség következő generációja számára a társadalmi státusz megőrzésének egyetlen esélyévé vált. A képzés irányát tekintve, ahogy korábban már utaltunk rá, a Tolna megyei családok körében - a Perczeleken kívül a Bartaloknál, a Sztankovánszkyaknál, Dőryeknél ­a hagyományos nemesi pályák domináltak, a mezőgazdászat iránti érdeklődés csak a harmadik generációnál jelentősebb, de akkor is elmaradt a jogi és katonai képzés népszerűségéhez mérten. Mocsáry vélekedését, aki szerint a bécsi politechnikumban tanuló középosztálybeli fiatalok száma már az 1850-es években jelentősen megnőtt, adataink a legkevésbé sem igazolják. 4"' S hogy itt nem csak helyi sajátosságról van szó, azt az értelmiség szakmai összetételére vonatkozó országos kutatások is bizonyítják. Miközben Európa nyugati felén a mérnök, a közgazdász, az agronómus már a 19. században a legnagyobb értelmiségi csoportok közé tartozott, addig Magyarországon még a második világháborút megelőző utolsó békeévben sem érte el a közgazdák, mérnökök, mezőgazdasági szakemberek együttes részesedési aránya a jogászok részarányát. Minden száz diplomás közül 34 rendelkezett jogi, 13 műszaki, 8 agráregyetemi 4 közgazdasági diplomával. 4~ s A dzsentrikérdéssel foglalkozó szerzők az osztály jellegzetes tulajdonságaként említik a polgári pályáktól, a szabadfoglalkozású keresetektől vagy általában az ipartól, kereskedelemtől való idegenkedését, felvetve azt is, hogy ennek megváltoztatása a társadalmi fejlődést előmozdító tényező volna. 42 9 A Dőry Mihály családjában is felmerült az a lehetőség, 43 0 hogy a gyerekek iskoláztatása megszakad, a családfő maga is gondolt rá, de a végsőkig küzdött ellene. Jól tudta, ha feladja, az úri lét esélye elől zárja el gyermekeit. Párbaj- és szalonképessé valakit ugyanis a tiszti becsület és a tartalékos tiszti kardbojt tett, aminek megszerzéséhez a középiskolai végbizonyítvány elengedhetetlen volt. 4, 1 Ezért töltötte el 42 7 MOCSÁRY, 1855. 118. p. 42 8 HUSZÁR TIBOR-LÉDERER PÁL, 1979. 168. p. 42 9 ASBÓTH, 1892. 19.p. MAKKAI, 1942. 132. p. 221. p. 43 0 TMÖL Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. 3. dob. 1869.5. 12. 43 1 GYÁNI-KÖVÉR, 1998. 100. p. 154

Next

/
Thumbnails
Contents