Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
V. Életmód és mentalitás
formai, külső jegyeit egy gyorsan változó, új világban a változtatni nem akarás irracionalitásával. E mentalitás jellegzetes képviselője többször idézett hősünk, Dőry Mihály, aki híján volt az új kor követelte racionalitásnak, számítani tudásnak. Teljes anyagi ellehetetlenülésének maga is okozója, nemcsak a gazdaság vitelében tanúsított ügyetlensége, hanem életvezetése miatt is. Rá is illik Tóth Lászlónak az megállapítása, hogy a dzsentri gyakran tett úgy, mintha nem is látná anyagi romlását 41 3, vagy ha mégis, nem vonta le belőle a szükséges konzekvenciákat. Dőry Mihály iratokkal dokumentált, felnőtt életét végig kísérték a pénzügyi gondok. Valószínűleg nem élt nagy lábon, de bevételei mégsem bizonyultak elegendőnek kiadásai fedezésére. Önmagában a sok gyerek nagy terhet jelentett, nem is szólva az úri létnek a korban elengedhetetlen olyan tartozékairól, mint a megfelelő számú személyzet, ami szintén állandó kiadással járt. A család az 1850-es évek közepén kertészt, szakácsnőt, hajdút és hajdúnét tartott. 41 4 Az iskoláztatás költségeire támpontot nyújt a felsőlőri normális iskola 150 Ft-os éves tandíja. 4 1^ A mindennapok kiadásaihoz nyilván adódtak még a nemesi reprezentáció egyéb költségei is, ezekről azonban kevés az adat. Az bizonyosnak tűnik, hogy Dőry keveset utazott, a családi levelezés egy harkányi kúra emlékét őrizte meg, 41 6 és egy bécsi utazásét 1851-ből, a családfő első látogatását a birodalom fővárosában. Ekkor már jelentős anyagi gondjai vannak, mégis költségesen, a vélt vagy valós elvárásoknak megfelelően él. „Sokba kerül itt minden, fiáker, a sok borravaló, portás, mulató stb, gyorsan fogy a pénz, amire otthon olyan nagy szükség lenne. " 4' 7 A pénzhiánnyal kapcsolatos siránkozás a családi levelezés állandó eleme, és az is, hogy a családfő soha nem volt képes arra, hogy helyzetét reálisan felmérje, s ez alapján hozza meg döntéseit. Dőrynek a jobbágyfelszabadítás után kb. 300 hold birtoka maradt, nem számított jó gazdának, éves jövedelme megítélésünk szerint az 1 500 ft-ot sem érhette el. Ehhez képest a racionalitás mércéjével mérve nehezen érthető, hogy milyen megfontolások, milyen remények vezették a családot, amikor gyermekeik számára ilyen körülmények 41 3 TÓTH, 1939. 60. p. 41 4 TMÖL Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. 3. dob. férjétől 1854. 8. 20. 41 5 TMÖL Dőry cs. i. Dőry Mihály i. 5. dob. Hainer Ignáctól, 1847. 5. 26. 41 6 TMÖL Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. 3. dob. férjétől, 1841.7. 2. 41 7 TMÖL Dőry cs. í. Dőry Mihályné i. 3. dob. férjétől 1851. 6. 29. 150
