Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 4. Női sorsok

A család kettészakadása, majd teljes szétszóródása 1863 után véglegessé válik. Mihály anyagilag oly mértékben ellehetetlenül, hogy a teljes családi birtokot, s vele együtt a teveli házat is eladni kényszerül. A szerződés szerint a lakóház használata, még néhány hónapig az 371 eladót illeti, utána viszont ez a jog is a vásárlóra száll. Laurának és kiskorú gyermekeinek azonban nincs hová menniük, önkényesen és bérletfizetés nélkül még három évig maradnak. Mihály, aki hivatalt vállal Szekszárdon, mellyel szoba is jár a megyeházán, a hitelezők folyamatos zaklatásának kitéve képtelen arra, hogy családjának lakásbérletet fizessen a megyeszékhelyen. Laura egyedül maradt kiskorú gyermekeivel, gyakorlatilag ellátatlanul. Mégsem panaszkodik, sőt Mihályt nyugtatgatja, „hogy róluk nem kell gondoskodni, ők el vannak látva. " Férje önérzetét kíméli. Laura húga viszont, akit a családban mindenki Minkának becéz, nyers őszinteséggel ír ugyanerről testvéréhez intézett levelében: „ Miska egyik levele világossá tette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy Nektek valamit küldjön ....Mainapság nagyon szomorú, ha egy férfi nem képes segíteni r r r r r r r r r r >j373 magán, családjának legkisebb kívánságát sem képes kielégíteni. " Természetesen valamiből csak élni kell, és férje helyett Laura vállalja magára a mindennapjaik finanszírozását. A mód megválasztásában nem sok lehetőség kínálkozik, megoldásai a régi világ reflexei, de ha igazságosak vagyunk, nem is nagyon lehettek mások. Eletének későbbi szakaszában sem, az Amerikába való kivándorlás gondolata futó ötlet csupán, amit maga is gyorsan elvet'

7

4, és nem lehet komolyan venni azt sem, hogy ápolónőnek áll, amit egyébként is inkább a tébolydába került beteg fiú iránti anyai szeretet és 375 tehetetlenség, mint a tényleges elhatározás mondat vele.' ' A hitel lehetősége viszont nyitva állt, talán jobban, mint Mihály számára, él is vele nem egyszer, s ha ezek a források kiapadtak, akkor máshoz nyúl, ruhatára darabjaihoz,

37

6 vagy a családi ezüsthöz, amit férje engedélye -í-i-i és tudomása nélkül elzálogosít/ ' Ez utóbbi körülmény önmagában is jelzi a családon belüli viszonyok átalakulását, és amikor az eset kapcsán az üres almáriumot felfedő Mihály „a végpusztulás utolsó 37

1 TMÖL Tsz. i. III/223/866. 37

2 TMÖL. Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. 3. dob. férjétől, 1866. 7. 17. 37

3 TMÖL. Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. 4. dob. Minkától 1866. 11. 25. 37

4 TMÖL Dőry cs. i. Dőry Laura i. 6. dob. anyjától 1870. 8. 21. 37

5 TMÖL Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. én. 37

6 TMÖL. Dőry cs. i. Dőry Mihályné 4. dob. Minkától 1866. 11. 25. 37

7 TMÖL. Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. 3. dob. férjétől 1866. 11.8. 135