Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
IV. Régi-új életpályák - 2. Tisztviselők, katonák
sokkja őket érte, nagyrészt felkészületlenül, hiszen az átlag az elmúlt korszak társadalmi elvárásai szerint rendezte be az életét. Nem kényszer, hanem szabad választás tárgya volt az, hogy valaki a kor színvonalát meghaladó gazdálkodást folytatott-e, vagy megmaradt a robotoltatásra épülő rendszer kényelménél, vagy az, hogy képezte-e magát, vagy megelégedett az iskoláztatás minimumával. Ami a 19. század első felében még az átlaghoz igazodó magatartás volt, később súlyos mulasztásnak tűnt, alapot adva ezzel az uram-bátyámos világot kritizáló megnyilatkozásoknak. Dőry Mihály életútja példa erre is, története egy a lehetséges válaszok közül arra, hogy milyen esélyek kínálkoztak a birtokukat vesztett nemesek számára, hol húzódtak ténylegesen a rokoni-családi kapcsolatokra épülő szolidaritás határai. Egy korábbi fejezetben Mihály sorsát 1863-ig követtük nyomon, amikor a biztos csődöt elkerülendő, teljes birtokát eladta, kisebbnagyobb adósságokat hagyva kifizetetlenül. Családos emberként magán kívül hozzátartozóiról is gondoskodnia kellett: feleségéről, hajadon leányairól, két még az iskoláztatás elején járó fiáról, nem is szólva az idősebb testvérekről, Kázmérról és Mihályról, akik háborodottként elmegyógyintézetben végezték életük. Dőry közel az ötvenhez, gyakorlatilag minden jövedelmet nélkülözve, a túlélés érdekében már a provizórium idején hivatalt vállalt. Schmerling bukását követően Dőry reménykedve figyelte a politika alakulását, az országgyűlés összehívására vonatkozó hírek őszinte örömmel töltötték el." A kiegyezést követő tisztújítás, az alkotmányos rend helyreállítása azonban csak kevés megnyugvást hozott a családfő számára. A megyei törvényszék megválasztott ülnökeként helyzete kezdettől fogva bizonytalan volt, mivel zavaros anyagi ügyei miatt állandó támadások érték, megkérdőjelezve a bíráktól elvárható feddhetetlen magaviseletét.~ 7 S Helyzete tarthatatlanságát maga is kínosan érzékelte: „a mai bizottmányi ülésen nem vehetek részt mert úgy van számítókig beosztva, hogy minden alkalommal jöjjön egy tárgy elő ami ellenem megsemmisítésemre van alkalmazva. 27 9 " A már bírósági végzéssel követelt, kiegyenlítetlen tartozások mellett a képzettség hiánya is támadási felületül szolgált. Egyik újságban kritikai hangvételű cikk jelent meg például arról, hogy a 27 7 TMÖL Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. 3. dob. férjétől, 1866. 7. 7. 1866. 8. 1. 27 s TMÖL Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. 3. dob. férjétől, 1866. 5.4.1868.3.29. 27 9 TMÖL Dőry cs. i. Dőry Mihályné i. 3. dob. férjétől, 1869. 11. 27. 99
