Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok

Mercuriushoz és Marshoz

10

1 volt affinitása, hozzájuk volt hasonló, nem pedig luppiterhez

10

2. Az ismert nevű három főisten Teutates - Esus - Taranis közül Taranist azonosítják Iuppiterrel

1

1", nem pedig Teutanust. Még a Pannoniával szomszédos Noricumban is (Seckau) Mars Latobius isten neve mellett tűnik fel a Toutatis

10

4. Toutates Lucanus és glosszái"" szerint is Marshoz

1

1"' és talán Mercuriushoz volt hasonló"

1

7, nem pedig luppiterhez. Mindez arra figyelmeztet, hogy a gellérthegyi luppiter Teutanus azonosítása a nyugati kelta Mars/Mercurius -Toutates-szel nem lehet kézenfekvő bizonyosság. Elvileg ugyan lehetséges, hogy az eraviscusok főistenét Teut(...)-nak nevezték, akiben a foglalás után kialakult Aquincum vidéki lakosság a római luppitert látta, és luppiter Teutanus néven állított neki oltárokat. Ezt azonban a 2. század végén feltűnő luppiter Teutanus név önmagában nem bizonyítja. Egyébként sem Aquincum territóriumán, sem a Kelet-Dunántúlon egyetlen luppiter-Teutanus-nak állított oltár nem ismert

lo

x. Ez pedig elég valószínűtlen akkor, ha eraviscus eredetű főistenről lenne szó. A luppiter Teutanus oltárok állítása a Gellérthegyhez és Aquincum városához kötődik. A Teutanus szó értelmezésének kiindulópontjai a szógyök általános európai elterjedése és a szó latin képzése. A teut- gyök a Közép-Duna vidéken ismert és használt volt. A belőle képzett szavaknak így a Teutanusnak is - éppúgy nem szükséges istennév - jelentést tulajdonítani, mint a belőle képzett pannóniai földrajzi- és személyneveknek sem

1"". A pannóniai Teutanus szó nem Teuto - tuti összetételű, mert a gyökhöz a latin -anus képző kapcsolódik. A gellérthegyi Teutanus láthatólag a Kelet-Dunántúl római meghódítása után mintegy 130 évvel utóbb tűnik csak fel, ezért érthető a szóképzés a latin -anus képzővel"", amellyel gyakran a földrajzi nevekből nomen gentile-t (pl Abellanus, Aequanus, Cosanus stb) és cognoment (Africanus, Herculanus, Puteolanus.) képeztek

1". Eszerint a Teutanus a rómaiak által alkotott jelző, mintegy luppiter „cognomen-e", és jelentése a teutanus-i luppiter. A -no- suffixum istennév-képző is lehet, amivé I W. Meid foglalkozott

11

2. A -no- képző azonban archaikusabb istennév képző, mint a luppiter Teutanus oltárok állítása. Azok az istennevek, amelyeket W. Meid tárgyalt (Silvanus, Bellona, Pomona, Populonia stb.), sokkal korábban alakultak ki, mint a luppiter Teutanus oltárok felszentelése. A legkorábbi Gellérthegyi oltárt, amelyen a szó olvasható. Kr. u. 182-ben ( I. szám) állították. Mivel a teljes oltársorozat nem áll rendelkezésre, nem tudjuk, hogy mikor kezdődött el luppiternek szóló oltárszentelés. Nem kezdődhetett azonban korábban, mint Aquincum municipiumának alapítása (Kr. u. 2. század harmadik évtizede) és a tartomány kettéosztása, mert a fennmaradt oltárokat a municipális főtisztviselők állították. A -no- képzőnek legfeljebb annyi hatása 10

1 DUVAL 1958,57. Fitz Jenő ugyan azt írta „...kann der Namen Teutanus mit dem keltischen Teutates identifiziert werden, dessen Parallelen Mercurius, oder Mars lind Taranis. bzw. luppiter waren" (FITZ 1998. 83): a római főistennel való „párhuzamnak" azonban nincs bizonyítéka. 10

3 DUVAL. 1958. L

E Roux 1955,46. 10

4 CIL 111 3320=1LS 4566. K

ENNER 1986. 905-922, aki részletesen tárgyalja Mars és Teutates kapcsolatát (913-4) 10

5 DUVAL 1982,42-45. "'" D

UVAL 1982, 48: On a bonnes raisons de penser que ce dieu „de la tribu"....protecteur de la peuplade en paix et chef de la tribu en guerre, est le parallele celtique de Mars italique et romain. Galliából nincsen feliratos említése, a brittaniai előfordulásokat lásd a táblázaton. 10

7 DEVRIES 1961,45. I01

< A RIU 6. 1498 (másodlagos lelőhelye Székesfehérvár, királyi bazilika) felirat első sorát Fitz Jenő Dco Teutano -ra egészítette ki. A oltártöredék erősen rongált első sorában azonban a kiegészítésnek semmi biztos nyoma nincs, és Deus Teutanus egyébként sem adatolt. "" Teutoburgium, Vicus Teuto[...], (az utóbbihoz: MRÁV, Zs. - OTTOMÁNYI K.- A pag(us) Herc(ulius) és vicusainak Terra Mater oltára Budaörsről, Specimina 19, 2005. 71-118]), Teutomus (CIL XVI 20). Teutio ( RIU 838).). 11

0 A cognomenképzőhöz: KAJANTO 1965, 107-110. 1 '

1 HÜBNER, AEM.. Quaestiones onomatologicae Latinae, Ephemeris Epigr, 2., 1874 25 , KAJANTO 1965"

2 M

EID 1956 445