Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Mráv Zsolt: A Valeria ripensis provincia határán létesített későrómai kikötőerődök keltezéséhez
hadsereg által kivitelezett késő római építkezések és helyreállítások/" 3. A Göd-Bócsaújtelepen talált erőd nem keltezhető II. Constantius uralkodásának idejére és nem azonosítható a castellum contra Tautantum névalakból (Not. Dign. occ. XXXIII. 55) levezetett contra Constantiam erődnévvcl sem. Contra Constantiam nevü erőd ugyanis nem létezett. A soha fel nem épült gödi erőd területén az éppen csak megkezdett munkálatok egyértelműen 1. Valentinianus alatt, Kr.u. 373374-ben folytak. Az alaprajzi kitűzés stádiumában megakadt építkezés miatt az erődnek helyőrsége sem volt, ezért neve (ha egyáltalán elnevezték) be sem kerülhetett a Not. Dign. valeriai fejezetébe. A Not. Dign. castellum contra Tautantum erődneve ráadásul nagy valószínűséggel a budapesti Március 15. téren feltárt késő római erőddel azonosítható. 3 1 Az erőd pontosan szemben fekszik a Gellértheggyel, amely miután Juppiter Teutanusnak kultuszhelyévé vált a mons Teutanus nevet viselte/ 2 Erről a „törzsi hegyről" nevezték el a vele szemben felépült erődöt castellum contra [montem] Teutanummk. A mons szó természetes kikopása után az erődöt castellum contra Teutanum néven vették fel a Not. Dign. valeriai listájába. (A középkori másolók ebben az esetben nem az összes, hanem mindössze egyetlen betűt tévesztettek az amúgy sem latin eredetű helynévben.) 4. A Bonust (és nem Bonosust) és Ursicinust említő téglabélyegek magistri figlinarumok'át neveznek meg. A Bonosus név és azonosítás egy 1898-ban, a carnuntumi legiótáborban előkerült bélyeg téves olvasatára épült, amelynek helyes olvasata: OFARNBONOMAG 3 3. Az OFARN téglabélyegeken szereplő Ursicinus magister figlinarum, alacsony rangja miatt nem azonosítható sem a hasonló nevü Pannónia I. és Noricum ripensis I. Valcntinianus-kori újával ' 4 sem a II. Constantius alatt hivatalt viselt magister equitummsà. A név gyakori volt a későantikvitásban, azt több magas rangú személy is viselte 1/ Mindezeken kívül a gödi erőd ásatásának eredményei önmagukban is felülvizsgálatra késztetik mind az OFARN bélyeges téglák használatának keltezését, mind az erre épülő következtetéseket. A soha el nem készült gödi erőd területén ugyanis nagy számban és nagy típusváltozatban kerültek elő mind az OFARN, mind a legio X Gem ina késő római téglabélyegei. Egy Kr.u. 373-ra (és talán Kr.u. 374 tavaszára, kora nyarára) keltezhető I. Valentinianus-kori katonai építkezésen tehát ezek - és hangsúlyozandó, hogy néhány kivétellel csak ezek - a téglabélyegek fordulnak elő. A gödi katonai jelenlét rövid, mindössze néhány hetes időtartama alapján azt is megállapíthatjuk, hogy az itt talált típusok egy időben, az említett Kr.u. 373. évben kerültek felhasználásra. A következtetés tehát kézenfekvő: ha egy Kr.u. 373-ban megkezdett majd rövidesen kétszer is megakadt építkezésen kizárólag OFARN és a legio X Gemina késő római bélyegei fordulnak elő, akkor ezeket a típusokat bizonyosan az I. Valentinianus-kori katonai építkezések számára gyártották. Ahol tehát ezekkel a falazótéglákba pecsételt bélyegekkel találkozunk, ott hadsereg által végzett 1. Valentinianus-kori építkezéssel, építőtevékenységgel kell számolnunk. Eszerint azokat a kiserődöket és kikötőerődöket 3 6, amelyekben a gödi erőddel szinte teljesen azonos összetételű bélyegestégla-típusok fordulnak elő ugyancsak az 1. Valentinianus-kori - talán éppen a Kr.u. 3 0 Ld. alább és MRÁV 1999, 91. 3 1 MRÁV 1996, 11-19; MRÁV 2003,329-376; TÓTH 2003, S. a. MRÁV 1996, 12-13; MRÁV 2003, 329-376 (magyarul ld. ebben a kötetben); TÓTH 2003, 385-438 (magyarul Id. ebben a kötetben); másképpen: PÓCZY 1999, 201-223. 3 3 LÖRINCZ 1985. 229-230. 3 4 Ld. ezt: FLTZ 1983, 60-62 vele szemben: SOPRONI 1986, 187-190. 3 5 LÖRINCZ 1985,230-232; SOPRONI 1986,187-191. 3 6 Ld. ezekhez összefoglalóan: SOPRONI 1978,72-79; SZABÓ 1996, 78-85; BERTÓK 1997, 168; NAGY 1998,35-43. 57
