Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Lőrincz Barnabás: A segédcsapatok tisztjei és katonái

signiferi: 6. Aur(elius) Valens (Kat. Nr. 20). A eognomene Észak-Italiában és az európai latin nyelvű tartományokban — így Pannoniában is — gyakran fordul elő~

4. A signifetnek római polgárjoga volt és emiatt feltehetően Kr.u. 212 után kezdte meg katonai szolgálatát

2 . équités: 7. Sep(timius) Fabianfus] (Kat. Nr. 28). A eognomene eddig ismeretlen volt Pannónia személynév anyagában

2

1'. A lovas katona családja Septimius Severustól kapta meg a római polgárjogot. Septimius Fabian[us] ezután kezdte meg katonai szolgálatát és az oltára a Kr.u. 3. század első felére keltezhető. Korábban a lovas katona cognomenét tévesen Faustinfus]

nak, ill. Fabinfus]nak olvasták" . veterani: fi. M. Aur(elius) Lipor (Kat. Nr. 21). O és a fia — Aurelius Valens — már ismertek voltak egy másik felirat révén Camponából \ M. Aurelius Lipor leszerelése előtti beosztása eddig ismeretlen volt: a veterán korábban a statores praefecti közé tartozott. E beosztás az ala 1 Thracum veterana sagittaria esetében csak az új felirat révén ismert

2

9. A consulnevek alapján az oltár Kr.u. 225-re keltezhető.

3

0 II. A további kőemlékek a cohorsokhoz tartoznak: a cohors III Batavorum milliaria equitatanak 3 oltára ismert (Kat. Nr. 33-35), amelyek a 157/158 körüli időszakra keltezhetők

3

1, ill. a cohors VI Thracum veterana sagittarianak egy síroltára került elő (Kat. Nr. 40). Ez utóbbi kétségkívül a legkorábbi felirat a Bölcskén előkerült anyagban, mivel a cohors csak Kr.u. 83 és 92 között állomásozott Pannoniában 2. C. Iulius C. filius Maximus családja Augustustól vagy Caligulától kapta meg a római polgárjogot. Maximus emiatt légiós katonaként kezdte katonai szolgálatát és ezt követően lett centurio cohortis-szé előléptetve '. Azt nem tudjuk, hogy ez az előléptetés melyik tartományban történt: Germania inferiorban 83 előtt, vagy Pannoniában ezt követően. Maximus a Fab(ia) tribusba tartozott. Ez alapján nem határozható meg a származása, mivel többek között a lulius-dinasztia tagjai is e tribusba tartoztak

3

4. 2

3 CIL V 7037, 7055, 7093, 7107, 7119-7121, valamint OPEL IV. 154. OPEL IV. 139-140. 2

5 Ld. még LÖRINCZ 2001, 127. Vö. OPEL II. 132. SOPRONI 1990. 135 Nr. 15; így még LÖRINCZ 2001. 133. ill. a jelen munka német nyelvű kiadását, de ld. ehhez LÖRINCZ 2005, 58. :

S CIL III 3393 = LÖRINCZ 2001, 214 Kat. 186. Vö. LÖRINCZ 2001, 131-132. 3

0 DEGRASSI 1952,63: LEUNISSEN 1989, 136. " Ld. ehhez részletesen a függeléket. Legutóbb LÖRINCZ 2001, 43-44 Nr. 48 további irodalommal. Hasonló esetekhez Id. J. F. GILLIAM, The appointment of auxiliary eenturions, TAPhA 88, 1957. 166 = Roman Army Papers. M. P. Speiclel (ed.) Mavors. Roman Army Researches II (Amsterdam 1986) 203; G. ALFÖLDY

, Die llilfstruppen der römischen Provinz Germania inferior. Epigraphische Studien 6 (Düsseldorf 1968) I I I; P. A. HOLDER. Studies in the Auxilia of the Roman Army from Augustus to Trajan. BAR Int. Ser. 70 (Oxford 1980) 86. 3

4 W. KUBITSCHF.K, Imperium Romanum tributim discriptum (Prag 1889) 270. 495