Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Gaál Attila: A bölcskei kikötőerőd kutatástörténete
ÚJABB KUTATÁS] EREDMÉNYEK 38 A bölcskei feltárások eredményét közreadó és leletanyagát feldolgozó kötet magyar változatának szerkesztése előtt néhány héttel, 2009 május végén kerülhetett sor egy műszeres felderítésre annak eldöntésére, hogy érdemes-e az újabb technikai lehetőségeket felhasználva felújítani az évekkel ezelőtt abbamaradt kutatómunkát. Tóth J. Attila 3 9 irányításával szonáros kutatást végeztünk, mely a bebizonyította, hogy az erőd déli végződését jelentő kelet-nyugati irányú fal egy része és az északkeleti sarok egy leszakadt faldarabja ma is a korábban valószínűsített helyén van, kutatható, mérhető. A helyenként még megmaradt törmelékmezőben további oltárkövek foltjai is felfedezhetők. Az alábbiakban a Tóth J. Attila blogjára 2009. május 23-án feltett beszámoló anyagából közlünk részletet: r „ Újra megmutatta magát az elsüllyedt római erőd! Bölcske neve összefonódik a magyar víz alatti régészet történetével. Itt zajlott hazánkban az első tervszerű víz alatti régészeti kutatás. Az emlékezetes, 1986-2004 közötti feltárások során számos római kori oltár, és más faragott kő került felszínre egy késő-római kikötőerőd alapozásából. A „bölcskei sziklának" nevezett dunai zátony egykor a folyó partján álló kikötőerőd volt, amely a római határvédelmi rendszer (limes, más néven ripa) részét képezte, és hajók fogadására, átkelések biztosítására szolgált. Az erőd építésekor az alapozásba, illetve a falakba korábbi oltárokat, és más faragott kőemlékeket is felhasználtak. Mellettük bélyeges téglákat is találtak a kutatók. A leletanyag legszebb része a szekszárdi Wosinsky Múzeumban megtekinthető. Bár a kutatást vezető régészek, sosem állították, hogy mindent feltártak volna, a kutatás mégis abbamaradt. Ennek kisebb részt szervezési, nagyobb részt financiális okai voltak. Két évtizedes hiátus után a dunai római határvédelemi rendszer elemeinek világörökségre való felterjesztése kapcsán felvetődött a kérdés, hogy a kutatásban kulcsszerepet játszó különleges emlék jelenlegi állapotát nem ismerjük. Ez a helyzet tette szükségessé, hogy egy állapotfelmérő szonaras vizsgálatot végezzünk. 3 8 Bölcske. Römische Inschriften und Funde. Libelli Archaeologici. Scr.Nov. No.2 (szerk.: SZABÓ Á.-TÓTH E.) 377-384. "' Az utóbbi években általa eredményesen beindított hazai búvárrégészeti munkák szervezője és vezetője, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Búvárrégészeti Szakosztályának titkára.- Köszönjük a friss eredmények közlésre történő átengedését. 48
