Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok
A Szépvölgyi úti lelőhely Aquincum déli részén fekszik. A 2-4. századi település északon a polgárvárossal (amphiteatrum, polgárváros, ipari negyedek, polgárvárosi temetők) kezdődik. Délebbre a katonai település következik (legiostábor, délre attól a canabae, majd a katonavárosi amphiteatrum). A katonaváros déli szomszédja a castrától 1400 m. távolságra fekvő Szépvölgyi úti objektum valószínűleg még katonai területen feküdt. A szentélyt, ahol minden évben azonos napon állítottak oltárt Iuppiter Teutanusnak, a Carnuntum - Pfaffenbergi szentélyhez hasonlóan jól látható, kiemelkedő hegyen kell keresünk. A nyugat felé enyhén emelkedő Szépvölgyi út környéke a carnuntumihoz hasonló, hegyen kialakított Iuppiter szentély alapítására alkalmatlan. Ezért ott az a szentkerület, ahol a Bölcskén talált oltárok álltak, nem kereshető. b. Gellértheg y A Gellérthegy a Szépvölgyi úttól további négy kilométerrel délre magasodik a Duna partján (1-2. kép). A hegy déli teraszán 1888-ban került elő az F jelű oltár, amelyet Aurelianus uralkodása alatt állítottak. A Gellérthegyen a középkorban nem volt település, hanem szőlőskertek és legelők borították. A hegy teraszait a 19. század második felében fokozatosan építették be. Ezért ez időben és később a hegyen talált kőfaragványok régebbi építkezések alkalmával másodlagosan nem kerülhettek a Gellérthegyre. Semmi jele annak, hogy a Gellérthegy déli teraszán talált Iuppiter Teutanus oltár lelőhelye másodlagosan lenne. Ha a Gellérthegyen egy császárkori szentélykörzetet tételezünk fel, akkor sokat segítene a hegy római kori topográfiájának ismerete 3 4. A Gellérthegy teraszain és a közvetlen körzetében a 20. század folyamán számos helyen végeztek ásatást 0. Ezek a kutatások fontos eredményeket hoztak a hegy római foglalás előtti betelepülését illetően. A 20. század végén a kelta település erődítését is megtalálták 3 6: ezért valóban magaslati oppidum lehetett 3 7. Mivel Aquincum környékén máshol olyan magaslati telep nem került elő, amely a helyi őslakosság, az eraviscusok oppiduma lehetne, a Gellérthegyet a törzs központjának lehet tartani. Az őslakos település a Kr. u. 1. század első évtizedeiben megszűnt, és a későbbi kőépítkezések maradványai sem kerültek elő. A hegy felső, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, nem túl széles platóját 1852-ben a Citadella építése elpusztította, ezért régészeti megfigyelésre nincs mód. Az építkezéséről csak annyit feljegyzés maradt, hogy egy négyszögletes építmény került elő \ Mivel a törőkkorban őrhely állt a hegytetőn, ennek az ismeretlen méretű építménynek a kora meghatározhatatlan. A gellérthegyi teraszokon végzett feltárások a hegy betelepüléséhez ugyan sok fontos új eredményt hoztak 3 9, császárkori épületek azonban nem kerültek elő. Nagy Tibor ásatást végzett a Iuppiter Teutanus 1 4 PÓC'ZY K... A Gellérthegy-tabáni telep topográfiájához. ArchÉrt. 1. 1959, 63-69. 1 5 A régebbi kutatásokat összefoglalta BÓN1S 1969. "' A topográfiai kutatások és az ásatások megindítása a Gellérthegyen Nováki Gyula érdeme. Az ásatásokról megjelent munkák: NOVÁKI GY. - PETŐ M.. Neuere Forschungen im spütkeltischen Oppidum auf dem Gellértberg in Budapest. Acta ArchHung 40. 1988, 83-99. PETŐM., Újabb fémleletek a gellérthegyi késövaskori oppidum területéről, BudRég 27, 1990, 67-71., NOVÁKI GY. PETŐ M., Acta ArchHung 45,1993, 33-44., PETŐ M., Neuere Forschungen im spätkeltischen Oppidum auf dem Gellértberg Acta ArchHung 45, 1993, 33-44., B ARRAL . P H .. Bilan des Recherches franco-hongroises sur l'oppidum de Gellérthegy-Tabán à Budapest 1990-1992, 1996) Acta ArchHung 50, 1998. 344-379.. PETŐ M., A Gellérthegyi oppidum déli oldalán végzett kutatások 1993-1997 között, BudRég 35, 2002, 125-129. ' Már Bónis Éva így tárgyalta a hegy funkcióját (BÓNIS 1969 a korábbi irodalommal), és a feltételezést elfogadták (MÓCSY 1968.) annak ellenére, hogy az oppidum erődítéseit csak a 1980-as években találták meg. Amellett, hogy már évszázada feltételezték a hegy eraviscus-központ szerepét, azt csak a 20. század két utolsó évtizedében bizonyították be. hogy a hegyen erődített oppidum létezett • , 8 HAVAS S„ ArchÉrt. 7, 1887, 287. 1 9 NOVÁKI - PETŐ 1988, PETŐ 1979, PETŐ 200, BARRAL 1998. 438
