Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok

mindkét töredék bekerült a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ezért lelőhelye -a Gellérthegy- a felállítás helyének tartható. Az oltárfeliraton I. O. M. T. rövidítés olvasható, míg a bölcskei oltárokon a Teutanus nevet kiírták (néhány oltár esetében azonban nem ismerjük a párkányra írt és levert dedikációt). A C jelű felirattöredéket is Budapesten, a Szépvölgyi úton találták. A bázisnak csak a párkányzata és a két felső sora maradt meg (/. O. M. / Teutano / Conservatori [...] ....): a felirat szerkezete nem állítható helyre és nem lehet tudni, hogy felirata egyezett-e a többi luppiter Teutanus oltáréval. Mivel mindeddig máshol Aquincumban nem került elő Teutanus oltár, a két lelőhely közül valamelyiket kell a bölcskei oltárok felállítási helyének tartanunk. Soproni Sándor a Gellérthegy mellett foglalt állást

2 . Póczy Klára felvetette a Szépvölgyi úti lelőhely lehetőségét

2

6. a. Szépvölgyi út 1953-ben a Szépvölgyi út keleti végén építkezéssel kapcsolatos földmunka alkalmával egy díszes oszlopfő, a tetején emberi alak töredékével került elő. A leletmentést Nagy Tibor vezette, aki egy nagyméretű római épület néhány alapfalát tárta fel"

7. Az épülettől északra egy kis apszisos helységben az oszlopfőhöz tartozó kettétört oszlopot és egy bázis felső részét találták, amely a luppiter Teutanusfeliratot tartalmazta. Az épületet a feltáró később bizonyítás és indoklás nélkül - helytartói villának nevezte

2\ Az 1953-as leletmentés dokumentációja többet árul el, mint amit az ásató publikált

2'. A feltárást a leendő építkezés területén K-Ny-i sávban végezték. A terület nyugati felében néhány langobard sírt, keletebbre pedig egy dél felé nyúló épület hosszú, északi záró falát találtak, mindkét végén dél felé vezető falak csonkjaival. A fal tengelyében kis négyszögletes helység van, a rövidebb oldalán két lépcsőalapozással. Délebbre a helyiség tengelyében nagyméretű, szépen faragott kváderkő került elő, ami 119 x 92 cm felületű és 47 cm magas mérete alapján az épülettől északra talált bázis és oszlop alapozása lehetett '". Az épületrésztől északra egy kis apszisos helyiségben oszlop- és a bázistöredékeket találtak. Ugyanott akadtak rá az oszlopfő tetején álló szoborra is, amely Iuppitert ábrázolja. Az ásatási napló és a dokumentációs rajzok szerint további épületmaradvány nem került elő. Olyan leletet sem találtak, amely alapján az épület rendeltetését villának, főképpen a helytartó villájának kellene tartani. Annyi állapítható meg, hogy a jelentős hosszúságú falak tengelyében egy kis szentélyszerű építmény előtt egy feliratos bázison oszlop állt, tetején luppiter szobrával

3

1. Az oszlopot a fel irattöredék szerint a Kr. u. 3. század első évtizedében luppiter Teutanusnak szentelték"

2. A bázis különbözik a bölcskei oltároktól: a négyzetes keresztmetszetű kőhasáb oszlopot tartott. A téglalap keresztmetszetű bölcskei oltárokra oszlopot nem lehet helyezni. Az ásatási dokumentáció szerint a Szépvölgyi úti lelőhelyen és a körzetében pedig sem további talapzatok, sem feliratos bázisok nem kerültek elő ". 2

5 SOPRONI 1990. 2

6 PÓCZY 1998, 29-32; KOVÁCS 2002, 2

7 NAGY 1965, 375-381. Pl. 86-88. NAGY T.. Budapest története az őskortól a honfoglalásig. In: Budapest története az őskortól az Árpád kor végéig, Budapest 1973, 120. ;i

J Magyar Nemzeti Múzeum Adattára. 1

0 Az oszlop rekonstrukciója az Aquincumi Múzeum előtt áll. 3

1 NAGY 1965, PL. 86. 3

2 NAGY 1965,377, Póczy Klára írt az ásatás területén talált talapzatokról (PÓCZY 1999. 204.). Ilyesmiről azonban a feltárási dokumentációban, sem rajzokon nincs szó. 437