Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Tóth István: Pannónia ünnepe: III idus iunias
E dátum egyetemes vallástörténeti jelentőségét nem szükséges e helyütt részletezni: J. FRAZER^ MARÓT K., ill. M. ELIADE munkái minden részletre kiterjedően taglalják azt, hiszen a nyári napforduló ünnepe a klasszikus ókor valamennyi népénél általánosan ismert volt. - Az ehhez az ünnephez Európa-szerte szervesen kapcsolódó dramatikus szertartási játékokhoz, ill. felvonulásokhoz jól illeszkedik a Pfaffenbergen feltárt, kisméretű amphitheatrum, ill. az aquincumi feliraton említett, és talán ugyané nyári ünnepkörhöz tartozó ambulatívum. 2. A kultuszhely A Gellérthegy és a Pfaffenberg topográfiai helyzetének analóg voltára már SOPRONI S. rámutatott. Sajnos, a Gellérthegy újkori története a hegy tetején lévő platón minden ókori nyomot eltörölt, így ott már nem is remélhető a pfaffenbergi szentélykörzet párjának régészeti azonosítása. Annál beszédesebb a két hegy konkrét geográfiai képe. Mindkettő középmagas, saját hegyláncától némileg elkülönülten álló, magányos, sziklás csúcs, tetejükön kis platóval. Ez a kis fennsík ideális lehetőséget adott a hegy csillagvártaként való használatára, aminek a pannóniai őslakosság vallási életében bizonyíthatóan nagy szerepe volt. A Citadella XIX. századi építkezésekor bizonyára ennek - és nem a mindenféle szempontból értelmetlen, feltételezett római őrtoronynak a maradványairól számolt be GOMÖRI HAVAS SÁNDOR 1887-es cikkében. (Aligha meglepő viszont, hogy 1913-ban, éppen itt létesült az ország első, modern értelemben vett csillagvizsgálója: az Uránia!) Mindkét hegy közvetlenül a Duna partján helyezkedik el. A folyóval való szerves érintkezésnek vallástörténeti értelemben is jelentősége van. Mindkettő lábánál erősen meleg vizű, ásványi anyagokban gazdag gyógyforrások fakadnak, ezek máig használt gyógyfürdőket (Gellért-, Rudas-, Török-fürdő, ill. Bad Deutsch-Altenburg) táplálnak. Ez a tény azt jelenti, hogy biológiai értelemben mindkét hegy egy-egy geotermikus törésvonalon helyezkedik el. Ebből következőleg: Mindkét hegy barlangjai, sziklarepedései, az azokból feltörő, belélegezhető gázok misztikus képzetek keltésére, alvilági kapcsolatok létesítésére, általában extatikus állapot, látomások, jóslatok előidézésére voltak alkalmasak. - Ez a körülmény aligha lehet független a gellérthegyi feliratokon felbukkanó augurok szerepétől. A Gellérthegy esetében említést érdemel, hogy a hegy déli jeltőjén nyíló hatalmas barlang - a mai Sziklatcmplom - előtti, széltől védett, hőforrások által melegített talajú kis platón különleges mikroklíma alakult ki, ahol mediterrán növények díszlenek, ill. a legközelebb 200 km-rel délebbre fekvő Mecsek déli lejtőinek növényzete él. (Ma is nő itt atlanti cédrus és füge is.) Ez a helyzet nyilvánvalóan lehetővé tette különleges gyógynövények gyűjtését ezen a ponton, s ez a körülmény egyértelműen kapcsolódott össze a hely szent jellegébe vetett hittel. - Hasonló adatot a Pfaffenbergről jelenleg nem ismerek. Ezek az adatok együttesen mindkét hegyet alkalmassá tették a Mons sacer szerepének betöltésére és az évenként megült nyári napfordulós ünnepségek lebonyolítására. Itt említjük meg a két, hegyi kultuszhely kontinuitásának bámulatos egybecsengéseit: a Gellérthegy nagy barlangjának neve (egészen a XX. Századig) Szent /vó/í-barlang volt, a Pfaffenberg lábánál pedig egy XII. századi, Szent János kápolna áll, ill. azt a meghökkentő tényt, hogy a carnuntumi Mons sacer neve a középkortól fogva „Pfaffen"-berg (magyarul: „csuhás barát" hegye) volt, az eraviscusok szent hegyének pedig a XI. század óta Magyarország egyik legelső „csuhás barát"-ja. Szent Gellért adott nevet. 423
