Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

tartalmazó galliai Toutates istennel sem

1'

4.) A Teutanus szó az indoeurópai *teuta gyökből és a latin -änus melléknévképzőből áll, tehát nem értelmezhető másként, csak /. O. M. megkülönböztető mellékneveként, amelynek jelentése: „törzsi"

1

0. A melléknév megjelenésének viszonylag késői időpontja és latin képzése párhuzamosan /. O. M gellérthegyi kultuszhelyének római kezdeményezésre történő kiépítésével — megkérdőjelezi egy eraviscus törzsi szentélynek vagy kultusznak az oppidum kiürítését követő folyamatos továbbélését a római korban. Hogyan kapcsolódott akkor a Gellérthegyen tisztelt 1. O. M. nevéhez a Teutanus melléknév? Juppiter eddig ismertté vált megkülönböztető mellékneveinek

1 '' túlnyomó többségét vagy egy kiemelt tulajdonságáról vagy éppen más helyektől eltérő kultuszának helyszíneiről kapta

1

, . E földrajzi nevek között elsősorban települések (,Juppiter Arubianus, [Juppiter CidiessusJ, Juppiter Dolichenus, Juppiter Erusenus, Juppiter Heliopolitanus, [Juppiter Melanits], Juppiter Tavianus) és Juppiter kultuszgyakorlatának megfelelően hegyek neveit ismerhetjük fel. (Róma egyes dombjain tisztelt Juppiter melléknevét a kultuszának helyszínéül szolgáló domb nevéből képezték: Juppiter Capitolinus, Juppiter Caelius

l3

S, Juppiter Vi minus

1 Juppiter hegyi kultuszát mutatják a melléknévként megjelenő hegy nevek Italiában: Juppiter Appeninus

u", Juppiter Ciminius

14

1, Juppiter Vesuvius

14

2 és Keleten: Juppiter Kas ins

1

4'. G. Olmsted a kelta Juppiter mellékneveinek nyelvészeti vizsgálata során megkülönbözteti Juppiter latinizált helynevekből képzett mellékneveit („Latinized placename epithets of luppiter"). Ebben a csoportban értelmezi Juppiternek a Poeninus és a Candiedo mellékneveit, amelyek jelentése „luppiter of (mount) Poeninus" és „luppiter of the Candiedon Mountains"

14

4.) Elképzelhető ezért, hogy a Gellérthegyen tisztelt /. O. M Kr.u. 2. század utolsó évtizedeiben megjelenő Teutanus mellékneve is egy császárkori földrajzi nevet takaró latinizált melléknév. Erre utal a latin -änus 3 melléknévképző, amellyel Pannoniában különösen gyakran képeztek földrajzi neveket. A Bassiana, Cariniana, Caesariana, Cimbriana, Floriana, Fortiana, Lusomana, Manneiana, Mariniana, Mestriana, Mogetiana, Tricciana, Variana mind egy nőnemű szóval meghatározott település típus [például mansio, mutatio, satatio, villa stb...] jelzője volt

i

4\ amely a jelzett szó kiesése után gyakran a település tulajdonneveként állandósult. Ugyancsak földrajzi névre vezethető vissza a Camuntum melletti Pfaffenbergen tisztelt Juppiter tetrarchia alatt megjelenő K(arnuntinus) mellékneve, amelyet csak az istenség másfél 13

4 Az istennév jelentéséhez (Touto + ati; „a törzs védelmezője") legutóbb: SCHMIDT 1957, 93; OLMSTED 1994. 328-329. (Korábban Toiito + talis: „A törzs atyja": WEISGERBER 1930, 68). Tentâtes-hez: DUVAL 1958-1959, 48-51. 15

5 [Ez ellen érvel M

EID 2005, 57-62.] 13

6 Juppiter mellékneveihez összefoglalóan ld.: WISSOWA 1971% 604-605; AUST 1892. 750-754; TOUTAIN 1907, 196-198; THULIN 1917, 1142-1144. 13

7 WISSOWA 1971

2, 363-364 (Zeus mellékneveit különösen gyakran képezték kultuszhelyeinek földrajzi neveiből: ZlEGLER 1934, 671685 ld. még: 'Ejróicpio.; Zeùç: JESSEN 1905. 2673-2674); földrajzi nevekből képzett kelta istennevek: VENDRYES 1948, 272 vö.: B

ENOIT 1956. 351-352; JUFER - LUGINBÜHL 2001, 88-89 (Juppiter mellékneveihez 1. 105-107.) 13

8 ILS 3080 = CIL VI 334. I

W Varródé 1. 1. V. 51. ,

4" ILS 3073 = CIL XI 5803; ILS 3074 = CIL VIII 7961; ILS 3075 = CIL 111 12576. A morn Appeninus után (

N

IESSEN 1883-1902, 217). 14

1 ILS 3078 = CIL XI 2688. A morts Ciminius után (NIESSEN 1883-1902, 257, 335) 14

2 ILS 3079 = CIL X 3806. A mons Vesuvius után (NIESSEN 1883-1902,251-268) 14

3 Mons Kasios (Juppiter szent hegye Pelusionnál) után: Plin. Nat.hist. V.12; Lucanius Phars. 8.470; Iosephus Bell.lud. IV,661; Strabon XVI,760. 14

4 O

LMSTED 1994, 300. I4

Í Az ún. -ana, -iana földrajzi névadáshoz Pannoniában ld. összefoglalóan: RADNÓTI 1955, 495; NAGY T. 1955, 511; MAYER 1957, 217218; MÓCSY 1962, 672; REITZENSTEIN 1970, 71-74; MÓCSY 1974, 67;TÓTH 2003, 405. 387