Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Beszédes József: A bölcskei kő faragványok értékelése

Teutanus-KÖ\EKXŐ\ eltérően sárgás-sárgásszürkés, keményebb mészkőből készült, minden bizonnyal egy másik kőbányából származnak. Az a körülmény, hogy építkezéshez elhurcolt kőemlékekről van szó, nagymértékben meghatározza az anyagcsoportban előforduló kőemléktípusokat és ezek arányait. Ennek megfelelően a formájuk és méreteik révén építőelemként kitűnően alkalmazható oltárkövek, téglatest alakú építészeti elemek, bázisok és síroltár-középblokkok teszik ki a spoliaanyag többségét. Jóval kisebb számban fordulnak elő körplasztikai szobortöredékek, relieftöredékek, sírkőtöredékek és a téglatesttől eltérő formájú építészeti elemek, pl. oszlopok, párkányok (1. táblázat). Legnagyobb darabszámmal oltárkövek, oltárkőtöredékek vannak jelen a tárgyalt anyagcsoportban. A 40 feliratos és 9 felirat nélküli, töredékes oltárkő a bölcskei spoliaanyag valamivel több mint felét (53%) teszi ki. Ha ehhez hozzávesszük az építészeti elemek közül azokat, amelyek nagyobb oltárok alépítményeként, aljzatlapjaként szolgáltak, akkor az anyagcsoporton belül durván 60%-ra emelkedik az oltárok, valamint az oltárokhoz kapcsolódó kőemlékek együttes aránya. Az oltárkövek kiálló részeit, vagyis a párkányzatot és a lábazatot a másodlagos felhasználás során kisebb nagyobb mértékben lefaragták. Ez az erődfalba történő jobb illeszkedést, esetleg a jobb szállíthatóság céljait is szolgálta.* Több oltárkövön piskótaformájú kapocslyuk látható, amelyek mindig a lefaragott felületen, a széleknél figyelhetők meg. A kapocslyukaknak az ide becsatlakozó fémkapcsok révén a kőemlék erődfalba történő beillesztésében, egymáshoz rögzítésében volt szerepük.

1' A síroltárok közé összesen négy kőemlék sorolható biztonsággal, amelyből kettő feliratos középblokk, kettő pedig volutapárnás koronázótag. A sírsztélék, sírreliefek meglepően kis számban vannak jelen (összesen 6 darab), amelynek oka, hogy viszonylag keskeny formájuk révén építőelemként kevésbé voltak alkalmazhatók. Ugyanezzel indokolható a körplasztikai alkotások csekély száma is. Valamivel nagyobb számban vannak képviselve az építészeti elemek (11 darab). Ezek zömét a nagyobb oltárkövekhez kapcsolható aljzatlapok és különálló iábazati elemek teszik ki. Keltezés A bölcskei spoliaanyag időbeli elhelyezésének lehetséges legkésőbbi záró dátumát a hídfőállás megépítésének ideje, vagyis a 370-es évek jelentik.

1

0 A szóban forgó anyagcsoport több mint felét kitevő, zömében jól keltezhető feliratos emlékek alapján és az egyes kőemlékek plasztikai stílusjegyeinek figyelembevételével azonban szűkíteni lehet a keltezési határokat. A legkorábbi keltezhető feliratos emléket C. Iulius Mcaimus centurio síroltára jelenti (Nr. 40). amelynek felállítását a feliraton említett cohors VI Thracum pannóniai állomásozásának ismert ideje alapján Kr.u. 83 és 92 közé tehetjük." A legkésőbbi biztonsággal datálható kőemlék az egyik luppiter 1 A spoliaanyag geológiai, kőzettani vizsgálatára sajnos nem került sor. Ennek hiányában a kövek bányászási helyeit, körzeteit teljes biztonsággal nem tudjuk lokalizálni. 8 Nem dönthető el teljes biztonsággal, hogy az oltárkövek kiálló részeinek lefaragására még az eredeti felállítási helyen, vagy már Bölcskén került sor. 9 A kapocslyukak átlagosan 15-20 cm hosszúak, 8-10, ill. 5-6 cm szélesek, mélységük pedig rendszerint 5-6 cm. Ilyen kapocslyuk elhurcolt kőemlékeken máshol is megfigyelhető. Pl.: ERTEL 1999A, 11 Nr. 164 (Abb.7). 1

0 A hídfőállás megépítésének pontos idejéhez lásd: MRÁV 2003. 40. "LÖRINCZ 2001. 43 skk. 326