Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: A I.O.M. Teutanusnak szentelt oltárok palimpszesztusz feliratai

keltezhető

1'.) Ez a jelenség valószínűleg azzal magyarázható, hogy a nagyszámú és produktív kőfaragóműhely egyszerűen és alacsony áron ki tudta elégíteni a keresletet. A provinciális lakosság jobb anyagi lehetőségei fölöslegessé tették, hogy a korábbi kőemlékek újrafelhasználásának praktikus, de morális és törvényi akadályokba ütköző kényszermegoldáshoz forduljanak. Az sem lehet véletlen, hogy palimpszesztuszokkal elsősorban Mithras szentélyekben álló oltárokon találkozunk. Ebben az időszakban a korábbi feliratokat - egyetlen korábbi sírsztélé szoborbázis-burkolólappá való átalakításának kivételével - még eredeti rendeltetésének megfelelően használták fel. 2. Kr. il. 3. század közepe-második fele. A Severus-kor után, első sorban a 3. század közepén és második felében a háborús veszteségeknek és a gazdasági krízisnek köszönhetően, párhuzamosan a feliratállítások drasztikus visszaesésével

4" megnő az újrafeliratozott kőemlékek száma. Ez a folyamat jól követhető az I. O. M. Teutanusnak szentelt kultuszközpontban, ahol a 3. század második felétől oltárokat csak korábbi, helyben talált oltárok szisztematikus újrafelhasználásával dedikáltak. Jellemző erre az időszakra, hogy a korábbi oltárokat funkciójuktól eltérő célra is hasznosították. A titeli Valerianus szoborbázis például eredetileg egy 192 cm magas oltár volt, amelyet feje tetejére állítva láttak el új felirattal

4

1 Az aquincumi thermae maiores II. Claudius-kori felújításáról megemlékező építési feliratát ugyancsak egy korábbi oltár középső részére vésték

4". Rendeltetésének megfelelően használtak fel újra néhány - valószínűleg erre az időszakra keltezhető - oltárkövet

4

1 Egy intercisai oltár mindkét felirata Sóinak van állítva: ebben az esetben is Intercisa (egyik?) mithraeumában álló korábbi oltárt dedikáltak újra ugyanannak az istenségnek. A korábbi, szép vésetü votívfeliratot Aurelius Arbas állította Sol Invictusnak. A 3. század közepén-második felében erre a feliratra írtak egy hanyagabbul kivitelezett feliratot

4

4. Nincs adatunk császároknak állított szoborbázisok újrafeliratozására Pannoniából sem katonai sem civil környezetben. Még a damnatio memoriaevcl sújtott császárok szoborbázisait sem használják fel ismét ugyanarra a célra. Ez azzal magyarázható, hogy a szoborbázisok állításának virágkorában, a Kr.u. 3. század első felében

4

5 még kerülték a kőemlékek újrafeliratozással történő hasznosítását, a század utolsó harmadában pedig - néhány katonai környezetben született szoborbázist leszámítva - teljesen elmaradnak a szobordedikálások. A talapzatok funkciójuknak megfelelő ismételt feliratozása ezáltal értelmét vesztette. Megkezdődik azonban a városok közterületein álló szobrok és talapzataik pusztítása és más célra való felhasználása. Dél-Pannonia városaiban főleg a város érdekét szolgáló helyi építkezéseken (városfal építés 6, csatornafedés

4

7) kerülnek felhasználásra. L. Funisulanus Vettonianus Nemesis reliefjének átfaragott szoborbázisát pedig Andautonia egy városi tisztségviselője adományaként Nemesisnek szóló dedikációval látják el és beépítik egy helyi Nemesis szentélybe^. Észak-Pannonia városaiban a - sokszor felállítási helyükön hagyott - csonka talapzatokat végül a Kr.u. 4. században a 3

9 MÓCSY 1974a, 231-232; MÓCSY 1974b. 59. 4" MÓCSY 1974b, 93. 4

1 AE 1965, 304 = ILJug 1042; Dusanic 1967 Pl. V/l 1. ahol a szoborbázis képe is látható. 4

2 CIL 111 10492 vö.: ALFÖLDI 1943.33;KABA 1991. 11,98 9. kép. 4

3 RIU 750, RIU 1028. 4

4 RIU 1098. 4

5 MRÁV 2003, 334-337. 4" AIJ 586, 587. 4

7 ILSI I 75-78 Nr. 26. 4

8 AU 479. 303