Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Gaál Attila: A bölcskei kikötőerőd kutatástörténete

8. kép Az elsőként kiemelt nyolc oltárkő átrakodása Soltnál a Daru 1. fedélzetéről honvédségi teherautókra A ,, Bölcskei szikla' régészeti leletmentésének kezdeti időszaka ezzel lezárult. A folytatás gondjai azonban már ekkor körvonalazódtak: Magyarországon folyóvízi, rossz látási viszonyok között, nagy sodrásban '

1 végzett régészeti feltárásra még nem volt példa. Egyébként jobb körülmények között végzettre sem nagyon. Nem voltak kidolgozott módszerek, nem volt technikai bázis és nem voltak búvár végzettségű régészek. Az viszont egyértelműen látszott, hogy a hatalmas kiterjedésű lelőhelyet ekkora torlónyomás mellett szádfallal kitakarni nem lehet.

1

2 Nem lehetett tehát szárazföldi körülményeket teremteni úgy, mint azt néhány sekélyvízi, tengerben végzett feltáráson külföldön már korábban megtették. Olyan régészekre volt szükség, akik képesek víz alatti munkát is végezni, de problémát jelentett a költségek előteremtése is. Első lépésként tehát a munkában részt vevő régészek egy része még 1987-ben búvárképesítést szerzett, majd igyekeztünk a munkálatok kezdetéig a megfelelő merülési gyakorlatot is megszerezni." Ezzel párhuzamosan a régész kollégák segítségét kértük, hogy országos összefogást biztosíthassunk a bölcskei feltárásokhoz. A leletmentés első évi eredményekről 1987. április 28-án a budapesti Kossuth Klubban tartottunk ásatási beszámolót. Tóth Endre felkérő leveléből addigra már az oltárkövek eredetéről is bővebb ismereteket nyertünk: ,,Ezek a kövek az aquincumi eraviscus főszentély bázisai, mindegyiket 1

1 A Duna vize ezen a szakaszon 7-8 km/óra sebességgel folyik. A nemzetközi könnyűbúvár szabályzat ilyen gyors vízfolyásnál tiltotta a könnyűbúvár merüléseket. Az 1987 februárjában kelt feljegyzésében Soproni Sándor még erre tett javaslatot: „A fényképezést követően alacsony vízállás mellel! meg kellene kísérelni a kijelöli terület szádfalas körülkerítését és a: objektum kikotrása (robbantása) elölt annak feltárása rendkívül kívánatos lenne... " 1

3 Búvárvizsgát a Pécsi Könnyűbúvár Klubban tettünk MÓDOS LÁSZLÓ klubvezető és munkatársai segítségével. Az első nyíltvízi merülési gyakorlatokat pedig a dunaújvárosi Dunaferr Könnyűbúvár Klubnál SCHMIDT JÓZSEF, CSÖNDÖR GYULA, SÍBA JÁNOS segítségével szereztük meg. 26