Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Tóth Endre: A bölcskei rom topográfiai helyzete és rendeltetése

megtalálásával bizonytalanná válik a korábban bölcskei lelőhelyűnek tartott feliratoknak

1

5 és kőfaragványoknak

1,

1 eredeti lelőhelye. Kérdés, hogy ezek a Bölcske melletti római településhez

1

7 tartoznak-e, vagy pedig a hídfőállásból szóródtak-e szét a magyar középkorban. Egy bölcskei lelőhelyű síraedicula töredéke Dunaföldvárról került a Magyar Nemzeti Múzeumba: pontos lelőhelye megállapíthatatlan (CS1R VII Nr. 92. ). A másik, nevezetes aediculatöredék egyik oldalára egy táncoló alakot, a másik pedig egy bennszülött viseletű asszonyt faragtak, aki tálon levágott disznófejet tart: ezt a faragványt a régi bölcskei (katolikus, majd református) templom lebontásánál 1844-ben találták

l

x (CSIR VII Nr. 91). A faragvány alighanem a hídfőállásból származik. Egy szarkofág oldallapját a bölcskei mai református templom (a középkori katolikus templom) falából 1951-bcn emelték ki

1

9 (CSIR III Nr. 95=RIU 4, 1018): a cohors I Thracum Germanica veteránjának és feleségének a szarkofág-töredéke Baracs környékéről származik, mert a cohors az ottani táborban állomásozott

2

0. Lehet, hogy már a hídfőállás építéséhez gyűjtötték be, de lehet, hogy csak a középkorban szállítottak el másodlagos felhasználásra. A Bölcskén előkerülő római feliratokhoz fontos 1865-ben feljegyezte a falu bírája

2

1, hogy a falu kis római katolikus temploma a madocsai apátsági templom köveiből épült.

2

2 Bölcske déli szomszédja Madocsa, ahol a Bikács-nemzetség bencés rendi monostort épített a 12. században

2

j. A kéttornyú templom a 18. század végére pusztult el; egyik tornyát és az épület nagyrészét lebontották. A köveit 1796-ban a bölcskei katolikus templom építéséhez hordták el

2

4. A templom bontásáról írta a bíró,

2:

1 hogy „A torony és a templom falai elpusztításakor igen sok köveken találtatott görög írás, de azok a kövek Bölcskére hordattak". Nyilván a római feliratokról írt a bíró, aki arról is megemlékezik, hogy a „Kőhordó hát"-on szállították a köveket a templom építéséhez. A ma is meglévő út

2'' a falutól ÉNy-ra, Bölcske és a Duna felé vezet. Lehet, hogy a bölcskei hídfőállás köveit egykor ezen az úton szállították az madocsai monostor és templom építéséhez. Ez esetben a bölcskei romok köveit először a 12. században a madocsai monostor templom építéséhez használták fel. Amikor a 18. század végére a templom romba dőlt, akkor a építőanyagának egy részéből épült fel a bölcskei régi katolikus templom. Amikor ezt a kis templomot a 19. század 70-és éveiben átépítették, akkor figyeltek fel néhány faragványra, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Nem lehetetlen, hogy a katolikus templom alapfalai még további faragott római köveket rejtenek. Tehát a hídfőállás látható fal maradványait a középkorban elbontották és elhordták. A Duna-mederbe került épület alapozásához használt nagyméretű kőfaragványok az 1980-as évekig azonban a mederben maradtak. 1

5 RIU 4. 1015-1018. "' BURGER, A. Sz., Die Skulpture des Stadtgebietes von Sopianae und des Gebietes zwischen der Drau und der Limesstrecke Lussonium Altinum, CSIR Bd. VII (Budapest 1990) Nr. 35, 91, 92, 95. 1

7 A falu alatt késő római temető van: SZABÓ 1994b 79; tumulust is feltártak, SZABÓ 1994b, 93. 1

8 PONCiRÁCZ 1994,169. " SZABÓ 1994a, 83; PONGRÁCZ 1994, 169. 2

0 LÖR1NCZ 2001, 25. :

i Pcsty Frigyes helynévtára, kiadta: GAÁL A.-KŐHEGYI M., A Balogh Ádám Múzeum Évk.2, 1971, 307. 2

2 Uo. 308. ' ROMHÁNYI B„ Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, Budapest. 2000, 42. 2

4 TÓTH S., Madocsa, in: Paradisum plantavit. Pannonhalma 2001, 379. A katolikusok 1796-ban Árpádházi szent Erzsébet tiszteletére egy kis kápolnát építettek, amelyet 1792- 1796-ban építettek át nagyobb templommá. PONGRÁCZ 994, 157. Pesty Frigyes helynévtára. GAÁL A—KŐHEGYI M., A Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2, 1971, 331. 2" Tolna megye földrajzai nevei, Budapest 1981. Madocsa, Nr. 33/87. 17