Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Beszédes József - Mráv Zsolt - Tóth Endre: Bölcskei kőemlékek: Feliratok és faragványok
Ligatúrák nincsenek. A 6. sorban tévesen puctum került a II számadat két hastája közé. Az A betű szárait összekötő egyenes vonal többször hiányzik, egy esetben pedig íves vonalú (15. sor) - A 9. sorban az F felső szára hosszú és felfelé ível. - A 16. sorban az L helyett I az Aquilino szóban. - Az 56. sorokban egyszer már felvésett szövegrész téves megismétlése: {etiani P(ii) F(elicis) in(victi) Aug(usti) PN tr(ibuniciae)}. — 7. sor: tévesen R a P helyett. — 14. sor: Ilviri szó IIVV módon rövidítve. Diocletianus Marcus praenomenjéhez ld.: KLENAST 1996 2, 266 és AE 1965, 315. A finibus Eraviscorum jelentése P. Kovács szerint „in the territory of the Eraviseans": KOVÁCS 1997-1998, 285. Máshonnan eddig ismeretlen Aelii Exuperatus et Ulpianus az oltár állításának évében Aquincum coloniájának duumvirei. Exuperatus lovagrendű. Mindkettőjük ősei Hadrianus alatt kaptak polgárjogot. Az Exsuperatus cognomen Pannoniában a leggyakoribb, innen ezen kívül 12 előfordulása adatolt: LŐRINCZ 1999, 131. A cognomenben az etimologizáló írásra jellemző xs kapcsolatból az s kimaradt, amely gyakori jelenség és hangtanilag is indokolható: FEHÉR 2007, 414. - 8. sor: Arel(i), mivel a szókezdő Au diftongus néha A-ként jelenik meg feliratokon, mint CIL III 3541, AE 1991,1420. Az Ulpianus cognomen ritka, másik Pannóniai előfordulása CIL III 4554. Napra pontos keltezés és a consulok alapján Kr.u. 286. június 11. 15. Oltár SzWM. Ltsz.: 2002.5.15. Őrzési hely: Bölcske, Lapidarium 15. Három oldalon kidolgozott, hátsó oldalán durvára lefaragott, palimpszesztusz feliratú mészkő oltár. Méretek: m.: 146 cm; sz.: 63 cm; v.: 32 cm. Az oltárkő tetejének közepén téglalapformájú beillesztési lyukat képeztek ki. A hangsúlyos kiképzésű koronázótag díszítése két vízszintes sávra oszlik. A felső sáv széleit négylevelű rozettákkal díszített, a mellékoldalakon is plasztikusan megformált pámatagok alkotják, melyek alól ívelten kihajtó indák futnak a középtengely felé, ahol lefelé néző antitetikus elrendezésű levelekben végződnek. Az indadísz és az oltár teteje közti háromszög formájú felületet akantuszlevelek töltik ki. A koronázótag alsó sávjának homlokzati oldalán plasztikusan kiemelkedő, díszítetlen sarokakrotérionokat faragtak ki, melyek között szintén díszítés nélküli tympanon látható. A mellékoldalakon két-két bevésett sarokakrotériont jelenítettek meg. Az abacust és a párkányzatot az erődfalba történő másodlagos beépítéskor mindhárom oldalon az oltártörzs síkjáig lefaragták. Az oltártörzs homlokzati oldalán levő feliratos mező: 81,8 x 52 cm. Profilált lábazatát és a bázist csak a bal mellékoldalon hagyták meg, a többi oldalon levésték. A csaplyuk 4 x 3,5 cm, mélysége: 6 cm. Másodlagos lelőhely: Bölcske, Duna-meder. Eredeti lelőhely: Aquincum, feltehetőleg a Gellérthegy. Sérülés: Kisebb törés figyelhető meg a bal oldali párnatag homlokzati részén. A feliratos mezőben haránt irányú törésnyom fut végig. a. Legalább 19 sorból álló palimpsestusfelirat. 1. sor középre, a 12. pedig jobbra rendezetnek tűnik. Gondosan vésett betűk, magasságuk egységesen minden sorban 3 cm. A betűk szellősen elhelyezve. Különböző állású háromszög alakú puncta, a 12. sor végén, egy szövegrész végét hedera jelzi. I(oui) [°] O(ptimo) [°] M(aximo) 146
