Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Balázs Kovács Sándor–Glósz József: Újjáépítés és konszolidáció

* Újjáépítés és - , ylidáció A zsidósággal új, folyamatosan gyarapodó etnikum és felekezet jelent meg a 18. században, amely kereskedelmi tevékenységével gazdasági értelemben is a görögnek nevezett szerb kereskedőréteg helyére lépett. A török hódoltság időszaka a legmélyrehatóbb változást a településhálózatban idézte elő. Míg a 1 5. században közel négyszázat tett ki a falvak és mezővárosok száma, az újratelepítés során mindössze száznyolcat építettek újjá. Figyelembe véve, hogy a vármegyék újjászervezése során Tolnától területének közel egyharmad részét elcsatolták, elmondható, hogy három középkori faluból csak egy támadt fel a 18. században. Számtalan virágzó középkori helység emlékét csupán egy-egy dűlőnév és néhány föld alatt szunnyadó rom őrzi. A jelenség nem írható kizárólag az oszmán pusztítás rovására, a települések számának apadása az ún. pusztásodás már a középkorban megindult. A teljes újrakezdés lehetőséget adott egy ésszerűbb, koncentráltabb, a községi infrastruktúrát pap, tanító jegyző eltartani képes településhálózat kialakítására. Ismételt növekedést a települések számában a puszták megjelenése hozott. A földesúri gazdaságok, a majorságok által életre keltett, a kastély vagy kúria köré rendeződő, gazdasági épületekből, cselédházakból álló helységek száma rohamosan gyarapodott, a 19. század közepén már meghaladta a falvakét. A lélekszám gyarapodásának, a mezőgazdasági termelés fejlődésének köszönhetően növekedésnek indult a mezővárosokban koncentrálódó iparosok, kereskedők száma. Tolna megye • népességének etnikai megoszlása tója