Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Balázs Kovács Sándor–Glósz József: Újjáépítés és konszolidáció

A megye legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés volt, melyen elvben minden nemes megjelenhetett, a valóságban azonban többnyire csak a jómódú birtokosok szúk köre vett részt. Ülésein a főispán elnökölt. Tolna megyében a 18. század nagyobb részében e tisztséget hivatalból a pécsi püspök, később általában az uralkodó által kinevezett neves arisztokrata nemzetségek, mint például az Apponyi-, illetve Esterházy-család tagjai töltötték be. A távol élő főispánok helyett a jómódú középbirtokosok Sztankovánszkyak, Perczelek, Dőryek, Jeszenszkyek közül kikerülő alispánok elnököltek a közgyűlésen és irányították a megye apparátusát. A teendők sokasodásával az alispán mellé egy másodalispánt is választottak. A jegyző felelt a vármegye adminisztrációjáért, az adószedő gondoskodott a megyei és állami adók kivetéséről és beszedéséről, a járások élén a főszolgabíró állt, az alispánok és a főszolgabírók munkáját esküdtek segítették. A komisszarius a beszállásolt katonaság elhelyezését és ellátását szervezte, a várkapitány a rabok elszállásolásáról és őrizetéről gondoskodott. 1732 óta állt tisztiorvos Tolna megye szolgálatában. Pollack Mihály tervrajza