Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Glósz József: Tolna megye középkora

Tolna megye középkora A mohácsi csatát követően azonban megnyílt az út az ország szíve felé, s ez a megye balszerencséjére Tolnán át vezetett. A gyors összeomlás a 16. század közepén még jórészt megkímélte az itt élő lakosságot, ám a kettős adóztatás, valamint az oszmán uralmi rendszer által elindított lassú hanyatlást az ún. 15 éves háború folyamán drámai pusztulás követte. A települések jórészt elnéptelenedtek, a lakosság száma rohamosan csökkent. A földművelő magyarok helyét balkáni pásztorkodó, illetve katonáskodó szláv elemekfoglalták el. A lesújtó mérlegen alig változtat, hogy a török hatalom árnyékában a hódoltsági területeken a 16. században szabadon terjedhetett a reformáció, amelynek egyik országos jelentőségű, kollégiummal és könyvtárral rendelkező központjává az ekkor több ezer lakost számláló Tolna vált. A 17. századra az általános hanyatlás a protestáns kultúra kérészéletű felvirágzásának is végett vetett. A balkanizálódó megye történelmi örökségének a felszabadító háború adta meg a kegyelemdöfést. Sikere ugyanakkor megteremtette az újrakezdés lehetőségét, visszakanyarodást a nyugati kereszténység által kijelölt útra. A történeti kontinuitást azonban a megváltozott külső és belső körülmények között sem közjogi, sem etnikai értelemben helyreállítani nem lehetett, miként azt a Rákócziszabadságharc és bukását követően az újratelepítés által teremtett tények igazolták.