Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

K. Németh András–Ódor János Gábor: A középkori Tolna megye keresztény emlékei

A kiállítás első terme tematikus feldolgozást követve a kereszténység emlékeit mutatja be időrendben eljutva a reformációig. Az általános rendezési elveknek megfelelően a földszinten a kort idéző hangulatra helyeztük a hangsúlyt, a látogatóban azt az érzetet keltve, mintha egy középkori templom belsejében járna. Az élményszerűséget egy pogány magyar nő keresztelési jelenetének bemutatásával növeljük. A Kárpát-medencét 896 és 900 között elfoglaló magyar törzsek kalandozó hadjáratokat folytattak Dél- és NyugatEurópában a 1 0. század első felében. A 955-ös Lech-mezei csatavesztést követően az Árpád-házi fejedelmek felismerték, hogy csak egy járható út mutatkozik politikai hatalmuk megtartására és a magyarság megmaradására: csatlakozni kell Európa feudális államaihoz. Ennekzáloga volta kereszténységfelvétele. Az 1 054-ben kettészakadt keresztény egyház latin ágát választó magyarság konfliktusoktól nem mentes megtérítése Géza fejedelem idejében elkezdődött. Fia, I. (Szent) István király alatt létrejöttek a magyar keresztény egyház szervezeti alapjai. Területünkön első királyunk alapította 1009-ben a pécsi püspökséget, amely a feltételezések szerint megelőzte Tolna vármegye létrejöttét. A megyét először 1055-ben a tihanyi alapítólevél említi, s egyben megnevezi a megye több, korai alapítású települését: Faddot, Tolnát és az azóta elpusztult Kesztölcöt is. A tihanyi apátság alapítólevele lojy