Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Balázs Kovács Sándor: Wosinsky Mór néprajzi gyűjtő és feldolgozó tevékenysége

*y 165 s^o bukkan a sárközi népdalokban.

60 Összefoglalva a sárközi népdalokról szerzett benyomásait arra a következtetésre jut, hogy a népköltészet külső formáját illetőleg valamennyi egy versszakos és négy soros. >y

A gondolat mindég csak e^en egy versszakban van egészen kimerítve, s soha sem terjed át egy folytatólagos versszakaszra, de ez} csak Öcsényben konstatáltam. A sorok 11, 10, 8 és 7 szptaguak, legkedveltebbek a 11 szótagú sorok, ebből pl. csak Öcsényben 143 költemény van összeírva. A rímek mindég párosak, keresztrímet soha sem találunk köröttük. A rímfaragás okoz nekik, úgy látszik, legnagyobb nehézséget, azért többször találtam példát reá, hogy országosan ismert költemények rímeit használták fel, vagy egész versszakot gyúrnak át népiesebb, saját ízlésüknek megfelelőbb, s saját melódiájuknak formájára. A melódia legnagyobbrészt helyi termék, azért a zçnei rész nem nagy változatot tüntet fel. Órákig is elénekelnek ugyanazon melódiára százat is meghaladó verset, de az egyenlő ütemű versformákra több melódia is van. Érdekes az

J hogy a Sárközben nagyon ragaszkodnak saját készítette dalaikhoz és melódiáikhoz^ s a mi nem a fajukban keletkezett, azj gyűtt-möntnek nevezik s a Kabaktök. Tároló- és ivóedény, karcolt díszszel. Bécsi szappan kell az öcsényi lánynak Ha megmosdik a bécsi szappanával, Oda csalja a legényt a szagával. - WOSINSKY 1900b. 272. 59 Átugrottam a Sárvízét lovastul. Bele esett a sarkantyúm rudastól. Majd ki fogja az a gyenge viola. A ki engem megvigasztal valaha. - WOSINSKY 1900b. 272. 60 „Nyelvészeti szempontból is találunk érdekes adatokat, például: Agánknak tüskéssek az ágai, megvetettem a szülém szavát. Ez külömben az anyjának egyedüli megszólítása szüle magyar gyerek mezféláb ment szántani, mezfélábot mezétláb helyett használják. Öreg utczfín végig menni nem merek, Mert én ezján jászps ruhát viselek. A gyászps szpt nem használják, hanem helyettejás^ps vagyjá/szps szavakat, vagy Nem vagyok én a leányok legalja, Sem eleje, sem legalja nem vagyok. A mivel a kiválót, vagy annak ellentétét akarja kifejezni- Vagy ismét Még aszpndik, hogy nem jön el hozzám, Megmutaszfom eljön hozgám estére. Általában a javal végződő igéket i-vel végzik, igy mondja hallja, látja helyett mondi, haiti, lati, általánosan használják az/iszpndikot is azf mondják helyett, s mntasztani mutatni helyett, Egy másik vers igy szól: Agári'zának fehér apró virága. A babámnak singlött végű dunyhája. EZ a német slingeln hoigolni szónak nyakatekert formája. Ismét egy más versben azf mondják: Hét vármegye rólam tenné a törvényi s e kifejezést megszólni, gyalázni, elítélni helyett használják. A menj, eredj szónak népies kifejezése az erg)'e, igy E/gye kis lány vágd be neki a jeget, hadd ig)'

ék a babám lova e/eget. A tudom szpt rövidítve torn gyanánt használják, igy kivül-belnl de beázptt a subám, nem torn megérdemli-e az a kislány. "- WOSINSKY 1900b. 2